Kilencven százalék, hogy elkapod!

A bárányhimlő elleni védőoltás nem tartozik az életkorhoz kötött kötelező védőoltások közé, a védőoltás lehetőségéről azonban az orvosoknak tájékoztatni kell a szülőket. Régen azt tartották, hogy jobb minél előbb átesni rajta, ez azonban csak a védőoltás kifejlesztése előtti időkben volt helyénvaló. Az ÁNTSZ epidemiológusa érdeklődésünkre elmondta, évente 40-50 ezer megbetegedést jelentenek be, és sajnos nem ritka a komoly szövődmény sem.

Tízből kilencen megkapják

A bárányhimlő a leggyakoribb fertőző betegség, a szakértők szerint tízből kilencen átesnek rajta. A fertőzést vírus okozza, ami cseppfertőzéssel terjed. Mivel a bárányhimlő rendkívül ragályos, közösségbe (bölcsődébe, óvodába) kerülés után a gyermekek nagy része megfertőződik.  
Az első bárányhimlő elleni oltóanyagot a japán Takahashi professzor és munkacsoportja fejlesztette ki, amelynek módosított változatait azóta a világ több országában is törzskönyvezték. Magyarországon több mint 10 éve elérhető az oltóanyag.
A világ sok országában (pl. Németország, USA, Kanada, Uruguay, Japán, Korea, Finnország) ez a védőoltás már az életkor szerint, minden gyermeknek ajánlott védőoltások között szerepel.

Korántsem ártalmatlan betegség

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a bárányhimlő korántsem ártalmatlan betegség. A bárányhimlő-fertőzés előtt teljesen egészséges gyerekek esetén is felléphet szövődmény, tehát nemcsak az immunhiányos gyerekekre lehet veszélyes a betegség. Nem lehet előre tudni, hogy kinek lesz komplikációval járó betegsége.

A bárányhimlő a megbetegedések 70 százalékában óvodás kor végéig fertőzi meg a gyermekeket, és az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján egyre gyakrabban jár szövődménnyel.
Kérdésünkre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat járványügyi főosztályvezetője ismertette: a védőoltás beadásának az ideális időpontja a gyermek 15-24 hónapos kora közé esik. Ebben az életkorban az immunrendszer már jól reagál a védőoltásra és a gyermek még nem jár kollektívába.  A hosszú távú védettség eléréséhez két oltás szükséges, körülbelül három hónapos időközzel.

Ócsai Lajos hangsúlyozta, hogy a serdülő-vagy felnőttkorban, különösképp pedig a várandósság idején átvészelt fertőzés nagyobb kockázattal jár, mint a gyermekkori, így a megfigyelések alapján a „kisebb rosszat” választva a gyerekkori bárányhimlő tűnt szerencsésebbnek. A szövődmények gyakoriságára vonatkozó utóbbi évtizedekben készült felmérések azonban azt bizonyítják, hogy a gyermekkorban átvészelt bárányhimlő sem veszélytelen.
A bárányhimlő szövődménye sajnos változó súlyosságú lehet: a hólyagok elkaparásától és elfertőződésétől akár az idegrendszeri szövődményekig.

A leggyakoribb szövődmények

A leggyakoribb szövődmény a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ami gyógyulás után gyakran maradandó hegekkel jár.

Súlyos szövődmény lehet tüdőgyulladás, és kevesen tudják, hogy akár szív-, máj- vagy ízületi gyulladást is okozhat a bárányhimlő.

Az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás. Ez a szövődmény mozgás-koordinációs zavarral jár, az akaratlagos mozgások végrehajtása közben remegés, beszédzavar, hányinger, hányás fordulhat elő. A riasztó jelek ellenére 2-3 hét alatt beavatkozás nélkül gyógyuló betegségről van szó.

Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, és késői idegrendszeri maradványtüneteket eredményezhet.  

Mikor érdemes oltatni?

Több mint 10 éves nemzetközi tapasztalat szerint a leghatékonyabb védelmet a bárányhimlő ellen minden életkorban két adag oltóanyaggal érhetjük el.  Fontos, hogy az oltás nem adható be 9 hónapos életkor alatt.  A legújabb hazai szakmai útmutatások szerint a védőoltást 15 és 18 hónapos életkorban ajánlott beadni, a kötelező oltásokkal egyidőben.
Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint azoknak a gyermekeknek, akik korábban már kaptak egy adag oltást, szintén szükségük van még egy adag oltás beadására, függetlenül attól, hogy mikor kapták meg az első adagot. Abban az esetben viszont, ha időközben a gyermeknek az oltás ellenére bárányhimlője volt, a 2. adag beadása szükségtelen.
A 2. adagot legkésőbb egy új közösségbe kerülés előtt ajánlott beadni, tehát mielőtt óvodából iskolába megy a gyermek, vagy óvoda- ill. iskolaváltáskor. A két adag oltás között minimum hat hétnek el kell telnie. A 2. adagot semmilyen körülmények között nem lehet beadni 4 héten belül.

Fotó: napidoktor.hu