Kockázatos kismama betegségek – VI. rész

Akiknek olyan betegségük van, amely a terhesség során komplikációt okozhat, azoknak még a gyermekvállalás előtt konzultálniuk kell orvosukkal, hogy a lehető legjobb egészségi állapotban vállalják a terhességet. A Családháló sorozatában azokat a betegségeket gyűjti össze, melyek kockázati tényezőnek számítanak.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. január 11. bencze.aron

Akiknek olyan betegségük van, amely a terhesség során komplikációt okozhat, azoknak még a gyermekvállalás előtt konzultálniuk kell orvosukkal, hogy a lehető legjobb egészségi állapotban vállalják a terhességet. A Családháló sorozatában azokat a betegségeket gyűjti össze, melyek kockázati tényezőnek számítanak.


Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amely a terhesség időszakában kiemelt figyelmet igényel az anya és a magzat egészségének megőrzése érdekében. A tapasztalatok szerint az asztmás nők közel felében nem változik terhesség során az asztmás rohamok gyakorisága vagy súlyossága. Körülbelül egynegyedükben javul, negyedükben pedig romlik a betegség. Ha súlyos asztma miatt a kismama prednizon-kezelésre szorul, nagyobb a kockázata annak, hogy a magzat növekedésében elmarad, vagy korábban születik.

Figyeljünk a helyes légzésre!

Jelenleg nem ismert olyan módszer, amely segítségével a betegség megelőzhető lenne. A környezet allergénmentesen tartása, az egészséges életmód, illetve a dohányfüst, a macskaszőr és a poratkák belélegzésének elkerülése azonban mind-mind hozzájárulnak az asztma kockázatának csökkentéséhez.

A helyes légzés fontosságáról a legtöbb kismama hallhatott már a szülésre felkészítő foglalkozások, vagy a kismamatorna során. A megfelelően végzett légzéstechnika segítségével megelőzhetőek az utolsó trimeszterben gyakori légzési nehézségek, csökkenthető a szülés alatti fájdalom és így juthatunk a legjobban oxigénhez is.

Azok a tényezők, amelyek növelhetik vagy csökkenthetik az asztmás rohamok kockázatát a terhesség ideje alatt nem egészen pontosan ismertek. A rohamok valószínűsége a terhesség 17. és 24. hete között a legnagyobb. Ennek oka ismeretlen, lehetséges viszont, hogy a nők egy része abbahagyja az asztma kezelésére szolgáló gyógyszer szedését miután tudomást szerez terhességéről. Szerencsére ezek a rohamok nem terjednek ki a terhesség teljes időszakára.

Komplikációk és ellenszerek

Az asztmás nők körében valamivel gyakoribb a terhességi komplikációk száma, mint egyébként, bár ennek oka nem ismert. Összehasonlítva a nem asztmás terhes nők eseteit az asztmásokéval kiderül, hogy az utóbbiaknál valamivel nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a következő terhességi szövődmények, úgy mint magas vérnyomás vagy preeclampsia, koraszülés, császármetszés vagy koránál fejletlenebb csecsemő.

Azonban az asztmás betegség a terhes nők és gyermekeik legnagyobb részére semmilyen káros következménnyel nem jár, mert az állandó orvosi felügyelet és a gyógyszeres kezelés erősen lecsökkentette a szövődmények kockázatát.

A kromolin, a hörgőtágítók és a szteroidok (például beklometazon) terhességben is adhatók. Ezen gyógyszerek inhalációs (belélegeztetés) bevitelét javasolják. Inhaláció alkalmával a gyógyszer elsősorban a tüdőkre és az egész szervezetre hat, de a magzatra kevésbé. Terhességben rendszeresen használnak aminofillint (vénásan vagy szájon át) és teofillint (szájon át). Szájon át kortikoszteroidot csak akkor adnak, ha minden más kezelés eredménytelennek bizonyult. Influenza-szezonban asztmás nőknek kiemelten javasolt az influenza elleni védőoltás.