Kórházsuli: visszahozzuk az életet a passzivitásba

Nincs elég baja annak a gyereknek, még a matekkal is kínozni kell? Legtöbbünknek ez jut először eszébe, ha a kórházban tanulásról hallunk. Az sokkal kevésbé, hogy sok tartósan beteg gyereknek ez jelenti a kapcsot a hétköznapokhoz, a realitáshoz. Ráadásul a Kórházsuli programban a tananyagot gyerekek csinálják, gyerekeknek. Önként és boldogan.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
gyerek
2017. április 19. Dívány

Péntek délután tanítás után a legtöbb gyerek rohan haza vagy a haverokhoz, másnap nincs se iskola, se házi, se dolgozat. Ehhez képest első ránézésre is legalább száz középiskoláskorú gyerekkel találkoztam a Telenor székházában, és még ki tudja mennyien követték nyomon online az előadásokat.

Mindannyian egy közös célért gyűltek össze: segíteni szeretnének a tartósan beteg társaiknak abban, hogy ne maradjanak le az iskolai tananyaggal, amíg a kórházban vagy éppen otthon lábadoznak.

Ha egy olyan betegség kezdődik a gyermek életében, hogy az iskolából való hiányzása meghaladja a 250 órát, akkor osztályzó vizsgát kell tennie év végén. Ha a gyerek egy hosszabb vagy elhúzódó betegség során magántanulói státuszba kerül, elvileg az iskolának kellene gondoskodnia a felkészítéséről, ám ez az esetek túlnyomó részében ez sajnos nem valósul meg, a gyermekeket ugyanúgy kezelik, mintha önszántukból választották volna a magántanulói státuszt.

Kórházsuli program

A Kórházsuli program elsődleges célja, hogy a tartósan kórházba került gyerekek, vagy azok, akik otthoni ápolásra szorulnak, ne essenek ki az iskolából és a közösségi éltből sem. A beteg gyerekek személyre szabott, kimondottan nekik készült tananyagot kapnak kortársaiktól, akik pedig mindent beleadnak, hogy érdekes, szórakoztató, izgalmas de mégiscsak hasznos és informatív tananyagot készítsenek a gyógyuló társaiknak.

A program nem áll meg ott, hogy segítsen megérteni az adott tantárgyat, hanem kortárs kapcsolatokat is ad azoknak a gyerekeknek, akik legtöbbször teljes izolációban élnek a betegségük miatt.

“A segítetteink egy része átmenetileg van magántanulói státuszban, de nagyon sok olyan gyerek is van, akik az akár az egész iskolát magántanulóként kénytelenek elvégezni.” – mondta Tóthné Almássy Monika, a Kórházsuli program egyik megálmodója.

Kórházi ellátás során a gyereknek tudnak segíteni a kórházpedagógusok, viszont miután hazakerülnek, egyedül vagy a szüleikkel kell megbirkózni a tananyaggal és a pótlással. Ez a program viszont egy olyan szintű folyamatosságot és állandóságot jelent a gyereknek, ami nagy segítség nem csak a tanulásban, de a társas kapcsolatok megőrzésében is.

Magántanulói státusz otthoni ellátás esetén

Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait. A fentieknek megfelelően, ha a gyermek szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait, felkészítéséről az intézmény köteles gondoskodni. (569/2013/OJBIT)

Hogy ki van magántanulói státuszban, az az Oktatási Hivatal 2014-es jelentése alapján is jól látszik, hogy eddig kizárólag az iskolák tartják számon, vagyis nem volt egy olyan központi nyilvántartás, hogy az ország mely területein hányan készülnek fel így az év végi vizsgákra és milyen okból kifolyólag. A 2014-es jelentés szerint egyébként 8217 gyerek folytatta tanulmányait, 17,43 százalékuk egészségügyi állapot miatt kényszerült magántanulói státuszba. A szám egyébként akkor növekvő tendenciát mutatott. Azóta annyi változott, hogy a szakszolgálatok feladata a magántanulói státuszban lévő diákok nyilvántartása, de eszközeik, módszertanuk nincsen arra, hogy napi segítséget tudjanak nyújtani.

Nincs annak a gyereknek elég baja a matek nélkül is?

De miért is lenne az az elsődleges, hogy a gyerek tanuljon? Nem az a legfontosabb, hogy felépüljön a betegségből vagy balesetből? Sokszor a szülők is úgy gondolják, hogy kisebb gondjuk is nagyobb annál, mint hogy a gyerek érti-e a másodfokú egyenlet megoldóképletének a levezetését.

“Hiába mondom neki, hogy csináljon meg 142 gyakorlatot még akkor is ha fáj, és akkor jövő héten szerdán délben fel tud állni a kerekesszékből, ilyen az egészségükkel kapcsolatban nincs. Viszont ha az iskolában kapnak egy jó jegyet, mérhetővé válik a befektetett energiájuk. Az iskola az ő munkahelyük, az életközösségük, az ő helyük, ott élik ki magukat, bandáznak.  Dumálnak például a mosdóban, és fontos, hogy a kerekesszékes társuk se maradjon ki ezekből a trécselésekből csak azért, mert nem tud bemenni a mosdóba.

A cikk ITT folytatódik