Lélegzetvételnyi különbség: parazita vagy emberi lény? – avagy minek tekintjük a magzatot?
Nagyot kellett sétálnom, hogy kiszellőztessem a fejem és haza tudjak indulni három kisgyermekemhez egy a nők reprodukciós jogainak védelmére szervezett konferencia után.
Nagyot kellett sétálnom, hogy kiszellőztessem a fejem és haza tudjak indulni három kisgyermekemhez egy a nők reprodukciós jogainak védelmére szervezett konferencia után.
Abortuszszigorítás előtt? címmel tartott pénteken konferenciát a Patent Egyesület (teljes nevén a Patriarchátust Ellenzők Társasága) a Budapesti Európai Ifjúsági Központban. (A kérdőjel egyébként technikai nehézségek miatt kopott el utóbb, ugyanis – elmondták – “nem engedte kiírni a számítógép”, így a projektoron kivetítve immár kijelentésként szerepelt.)
A szervezők képviselője és a másik négy (külföldi) előadó az új magyar Alaptörvény egy mondata kapcsán érezték elérkezettnek az időt, hogy a hazai abortuszszabályok védelmében nemzetközi összejövetelen elemeljék fel hangjukat. Spronz Júlia, a Patent vezető jogásza szerint ez a mondat “hungarikumnak” tekinthető: az Alaptörvény Szabadság és felelősség fejezetének II. cikke, mely így hangzik: “Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” A második mondat második fordulata tehát védelmezendő személynek tekinti a magzatot, a szervezők szerint magában rejtve ezzel a nők reproduktív jogai korlátozásának lehetőségét. (Tény jelen állás szerint, hogy változatlan formában hatályos a Magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény, mely az abortuszszabályokat tartalmazza. Megfontolandó lenne különben az abortuszszabályozást nem a magzati élet védelme címén szabályozni, antagonisztikus ellentmondás feszül ugyanis a cím és a tartalom között.)