Mégis mi csörgedezik az ereinkben?

Te tudod, milyen a vércsoportod? Azt gondolod, soha nem lehet rá szükség? Pedig a véradás és „vérkapás” mellett több gyakorlati haszna is van annak, ha pontosan tudod, mi csörgedez az ereidben.

Amit összetettben „vér”-nek hívunk, az egy sok alkotóelemes vegyület hivatalos nevén „teljes vér”, és a közhiedelemmel megegyezően az ereinkben található, de alapvetően a csontvelőben képződik. Összetételét tekintve áll fehérvérsejtekből (monocyták, limphocyták és granulocyták), vérlemezkékből (thrombocytákból), vérplazmából, és természetesen vörösvértestekből (erythrocyta).

A vércsoportok felfedezése

Bár transzfúziós (vérátömlesztős) eljárásokat végeztek korábban is, azok gyakran fulladtak kudarcba. Akkor még nem tudták, amit csaka XX. század elején fedeztek fel, hogy az összeférhetetlen vécsoportok vérei a szó szoros értelmében összegubancolódnak, és rögöket, teljes elzáródást okoznak, vérkeringés hiányában pedig – logikus módon – halálhoz vezetnek. A vércsoportok kategóriái nem mások, mint a vörösvértestek felszíni mintázatának kategorizálása.

Az egyes csoportok

Annak megfelelően, hogy milyen szénhidrátlánc mintázza a vörösvértest felszínét, beszélhetünk A, B, AB ill. 0 (nullás) típusú vérről. Emellett fontos megemlíteni az ún. Rh-faktort is, mely szintén egy sejtfelszíni anyag, és független az AB0-vércsoportoktól. Ez a faktor lehet pozitív vagy negatív, annak megfelelően, hogy valakiben van, avagy nincs. Ebben a teljességben hittünk a közelmúltig, amikoris a tudósok két új vértípust izoláltak, a Langereist és a Juniort. Ennek a népesség cigány részére vonatkozóan van jelentősége, érdemes elolvasni a Családhálón korábban behivatkozott cikket.

Gyakorlati jelentőségük

Több fontos terület is van, ahol fontos, hogy tudjuk, milyen vércsoportunk és faktorunk van. Ha valamilyen baleset ér minket, vagy épp ellenkezőleg, mi szeretnénk vért adni, az adható ill. kapható vérek a következőképp alakulnak (az Rh-faktor a táblázatban a +/-):

A szülés egy másik rizikófaktor. Egy Rh+ és Rh- pár gyermeke örökölheti úgy az apa vércsoportját, hogy ezáltal az Rh-faktor az anyánál és a gyereknél eltér. Ez komoly probléma, ugyanis az anya szervezete idegen testként érzékeli a gyermeket, és kia akrja lökni. A terhesség alatt ezt gyógyszeresen tudják kezelni, így ha az anya tudja, hogy a ritkább, Rh- vércsoportba tartozik, és az apa Rh+, akkor a kezelés idejében elkezdhető. Szülés közben és után viszont további kockázatot jelent a magzat és az anya vérének szükségszerű keveredése, amit szintén gyógyszeresen kell kivédeni.

Kevesen hallottak már róla, de léteznek úgynevezett vércsoportdiéták. A különféle vércsoportok ugyanis különféle származású embercsoportra utalnak, ami az emberiség vándorlásával keveredett a mai állapotúvá (pl. a 0-s vér számít a legősibb típusnak, az A-s vércsoport Ázsiából származtatható, stb.). A különböző alkatokhoz különböző szükségletek társulnak, érdemes kipróbálni, hogyan hat a mindennapi működésünkre, lelkiállapotunkra, egészségünkre, ha betartjuk a vércsoportunkra vonatkozó diétát. Erről bővebben ezen a honlapon olvashattok. Fontos persze, hogy kritikusan álljunk a dologhoz, hiszen ha nem is teljesen tudománytalan az elmélet, azért több ponton támadható (pl. nem tesz különbséget az Rh-faktor tekintetében), és támadják is. Másoknak viszont beválik.