- Családháló - https://csaladhalo.hu -

Megrázó élmény – áramütés mint háztartási baleset gyermekkorban

Direkt áramütésről akkor beszélünk, ha a sérült teste közvetlen kapcsolatba kerül az áram forrásával. Az áramütöttek nagy része maradványtünetek nélkül gyógyul, de fontos tudni, hogy igen komoly égési sérülést vagy szervkárosodást is okozhat a konnektorainkban futó 230 volt feszültségű, 50 hertzes váltakozó áram (1 másodperc alatt ötvenszer pozitív és ötvenszer negatív irányú).

Miért veszélyes a háztartási áram?

A tüneteket és a károsodás mértékét az áram erőssége, típusa (egyenáram vagy váltóáram), a behatás ideje és az áram testen belüli útja, valamint a gyermek egészségi állapota együttesen határozza meg.

Ha az áram áthalad a szíven, akkor akár életet veszélyeztető szívritmuszavart képes létrehozni. Emellett változatos idegrendszeri károsodást (pl. érzés- és mozgászavart, eszméletvesztést, stb.), vesekárosodást, traumás és égési sérülést, áramjegyet okozhat. (Áramjegynek nevezzük azon felületi és mélybe terjedő sérüléseket, melyet az áram a testbe be- és kilépve létrehoz.) A sérült izmai görcsbe rándulhatnak, így nem képes elengedni az áramforrást, ami a hosszú behatási idő miatt igen súlyos károsodásokat eredményezhet.

Eltérő a sérülés mértéke, attól függően, hogy az áram nedves vagy száraz bőrfelülettel érintkezett-e. A nedves bőrfelület kis elektromos ellenállású, így az áram szinte akadálytalanul halad keresztül a bőrfelszínen, ekkor esélyes a mélyebb szövetek károsodása. Száraz bőrfelületen jellemzően felszínesebb sérülések keletkeznek. Tudnunk kell, hogy az áram a nagyobb ellenállású szövetekben (izmok, inak, csontok mentén) hozza létre a magasabb hőmérsékletet, ezzel együtt a nagyobb károsodást.

Az áramütés gyermekekre és felnőttekre egyaránt veszélyes. Otthonainkban leginkább az 1-5 éves korosztály van kitéve az áramütés veszélyeinek. Ők általában vagy puszta kézzel vagy valamilyen fém tárggyal nyúlnak közvetlenül a konnektorba. A tinédzser korosztály már jellemzően a háztartási elektronikai eszközök használata során sérül.

Hogyan lehet megelőzni az áramütést?

A megelőzésnek több módja van. A legfontosabb a gondos szülői felügyelet, és a kisgyermek megtanítása, hogy szülő jelenléte nélkül maradjon távol a konnektortól és az elektronikai eszközöktől. Emellett sokféle olcsó műanyag konnektor vakdugó létezik, melyek mechanikai akadályt képeznek, így a gyermek nem képes érintkezni az áramforrással. Érdemes a hálózatba FI (másnéven életvédelmi) relét is beszereltetni. Ez az eszköz a „szivárgó” áramot észleli, ami „hiányzik” az áramkörből a testtel való érintkezés kapcsán, és az áramütés tényleges bekövetkezése előtt lekapcsolja a hálózatot.

Mit tegyünk, ha mégis bekövetkezett a baj?

Az áramütést elszenvedett gyermek orvosi kivizsgálást igényel. Az elsősegélynyújtást a saját testi épségünk figyelembevételével végezzük! Amennyiben a sérült nem lélegzik, kiterjedt égési sérülése vagy tudatzavara van, eszméletvesztése volt, esetleg görcsrohama zajlott, hívjunk mentőt! Ha ezen tünetek nem állnak fenn, saját magunk is háziorvoshoz vagy orvosi ügyeletre szállíthatjuk a gyermeket.

Mit tartalmaz ilyenkor az orvosi vizsgálat?

Az ellátást végző orvos belátása szerint az alábbi vizsgálatokat végezheti el gyermekünknél: vér- és vizeletvizsgálat, vérgáz – és EKG elemzés, az életfunkciók folyamatos monitorizálása, áramjegy mellett szükség esetén sebellátás, konzíliumkérés a társszakmáktól.

A kórelőzmény és a kapott vizsgálati eredmények birtokában a doktor akár kórházi megfigyelés céljából be is fektetheti a gyermeket. A megfigyelési idő egyénenként változó lehet, legtöbbször nem több, mint 24 óra.

Szerző: Dr. Schlick-Szabó Anna

Hozzászólások

hozzászólás