Mi jelzi a méhen kívüli terhességet?

Minden 100-150 élveszülésre jut egy méhen kívüli terhesség. Nagyon fontos a korai felismerése, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. január 22. bencze.aron

Minden 100-150 élveszülésre jut egy méhen kívüli terhesség. Nagyon fontos a korai felismerése, mert így jó eséllyel megelőzhető a váratlanul jelentkező és életveszélyes állapotot okozó hasüregi vérzés.


Minden olyan terhességet, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méhüregen belül ágyazódik be, méhen kívüli terhességnek neveznek: a statisztikai adatok szerint körülbelül 100-150 élveszületésre jut egy méhen kívüli terhesség. Az esetek 98 százalékában az egyik petevezetékben alakul ki a terhesség, amely komoly hasüregi vérzést, és hirtelen jelentkező életveszélyes állapotot is okozhat.

Nem lehet megelőzni

A méhen kívüli terhesség kialakulását biztosan előrejelezni és megelőzni nem lehet, ezért a beteg nem tehető felelőssé az állapotáért.

Élettani körülmények között a petesejt a tüszőrepedést követően valamelyik petevezetékben termékenyül meg. Ezt követően osztódó állapotban, a petevezeték csillószőrei segítségével a méhüreg felé sodródik, ahol 5-7 nappal később a méh nyálkahártyájába ágyazódik be.

Kóros esetben a megtermékenyült, osztódó petesejt a petevezeték csillószőreinek károsodása miatt nem vándorol megfelelő ütemben a méh ürege felé, ezért a petevezeték falában megtapadhat. Amennyiben a petevezetékben fejlődő méhen kívüli terhesség nem hal el, pár hét alatt alhasi fájdalmat, hasüregi vérzést okozhat.

A korábbi méhen kívüli terhesség, a kismedencei gyulladás, a hasi műtétek, a petevezetéken végzett bármilyen beavatkozás, illetve a mesterséges megtermékenyítés kapcsán alkalmazott technikák növelik a betegség kialakulásának valószínűségét.