Mikor vigyük tényleg ügyeletre?

Honnantól érdemes orvoshoz fordulni? Meddig elviselendő a láz, és mikor csillapítsuk? Mennyire aggódjunk egyébként is, ha egyszer a szemünk fénye betegen az ágyat nyomja?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. november 05. szabo.daniel

Honnantól érdemes orvoshoz fordulni? Meddig elviselendő a láz, és mikor csillapítsuk? Mennyire aggódjunk egyébként is, ha egyszer a szemünk fénye betegen az ágyat nyomja?


Ha betegségszezon van, és a gyerekünk közösségbe jár, legnagyobb valószínűséggel ő is elkap ezt-azt. Az, hogy ezt tisztázzuk, már jó kezdet, egy várt rossz mindig könnyebben tudunk elfogadni és kezelni. Vannak azonban határok, amiket nem jó feszegetni, és vannak, amik gyakran már súlyosnak tűnhetnek, de nem jó, ha az orvosokoat „zaklatjuk” velük.

Lázas a gyerekem

Minél fiatalabb egy gyerek, annál könnyebben lázasodik be. Ez az ellenreakció alakul ki ugyanis elsőként, ezzel tudja felvenni a harcot a legkisebb szervezet is a bacik és vírusok ellen. Van azonban a fiatalkori láznak több más vetülete is. Ilyen pl. az, amikor a gyerek (csecsemő) valamit akar, de mi nem engedjük neki, ő pedig dacból belázasodik. Vagy ilyen, amikor túlságosan féltjük (szó szerint: a széltől is), és egy hűvösebb napon a boltba menet jól felöltöztetjük, aztán a boltban nem nagyon bontjuk le a ruháját, mert olyan édesen elaludt a kocsijában, és mire hazaérünk, a gyerek lángol. Természetesen itt sem az őszi szél okolandó, hanem mi: konkrétan felgyújtottuk a gyerekünket! A láz tekintetében tehát legyünk nagyon toleránsak, és ne aggódjuk tól a dolgot: a szervezet teszi a dolgát. Ha olyan lázat tapasztalunk, aminek nincs helye (mint pl. az utóbbi két esetben), azt azonnal csillapítsuk első sorban hűtőrüfdővel, prizniccel vagy mérsékeltebb szellőztetéssel és borogatással a végtagokon, ha nem megy le, jöhet a gyógyszer. Ha fennálló betegség okoz lázat, azt addig (de legtovább 39 fokosig) hagyjuk „tombolni”, amíg a gyerek bírja, hadd dolgozzon tényleg a láz. Ha nem bírja, akkor viszont jobb, ha levisszük minél hamarabb (főleg, ha már szed valamilyen gyógyszert a bajára). Van, aki már 37 fokosan is kiborul, nos ilyet is láttunk már, de van, aki békésen alszik 38 fokkal.

Meddig tűrjük a lázat?

A lázzal legkorábban a negyedik lázas napon érdemes telefonon (!) megkeresni az orvost vagy a védőnőt. Az ő tanácsukra aztán be lehet vinni a rendelésre, de ne aggódjunk akkor se, ha ők – gyermekünk ismeretében – azt javasolják, nyugodtan várjunk még pár napot. Extrém esetekben, amikor a láz pl. nem megy le, vagy túl magasra szökik (40 fok körül), azonnali orvosi segítségre van szükség, ilyenkor természetesen nem várakozunk napokig.

Vírusok

A vírusok mindenhol ott vannak, ráadásul a különböző szervezetek különbözőképp reagálhatnak ugyanarra a törzsre is. A közhiedelemmel ellentétben az antibiotikumot az orvos a vírusok miatt legyengült szervezet vagy szerv bakteriális felülfertőződése miatt, és nem a vírusok ellen írja fel, azok ellen ugyanis csak két „gyógymód” van: vagy megelőzzük őket, vagy megvárjuk, míg elfogynak. Ez tragikusan hangozhat, de nem az. Az ember nap mint nap „kap be” kisebb-nagyobb (gyengébb-erősebb) vírusokat, legtöbbjét észre sem vesszük. Van, ami torokkaparást okoz, ami délutánra már el is múlt, és van, ami ágynak dönt minket. A gyerekek immunrendszere részben fejletlenebb, de részben frissebb is, ügyesen veszi fel a harcot a vírusokkal. Fontos tudni, hogy itt is a lázé lesz a főszerep, a gyerekkori lázas rosszullétek túlnyomó többségét vírusfertőzés okozza. A cél, hogy ne essünk kétségbe, a vírusok legyőzésére öt napja van a szervezetnek, ha ezen felül tapasztalunk lázas rosszullétet akár magunknál, akár a gyereknél, akkor már érdemes orvoshoz fordulni vagy kontrollra visszamenni.

Vísurfertőzés kezelése

Nem kell azonnal orvoshoz rohanni, főleg, ha a jól ismert torokfájós tüneteket tapasztaljuk. Vírusfertőzésnél a legtöbb, amit tehetünk, hogy támogatjuk a bennünk lévő gyógyerőt, az immunrendszert, hogy az, megismervea vírust, legközelebb még gyorsabban intézze el azt. Támogatni tudjuk élő kultúrákat tartalmazó, a bélflórát támogató készítményekkel: joghurtok, vitaminok (lehetőleg természetes forrásból), saját bélbaktériumot tartalmazó szerek (pl. Normaflore). Használjuk továbbá a népinek nevezett, de egyáltalán nem lebecsülendő gyógymódokat. Néhány példa erre: remek hurutoldók és köptetők az édesgyökér, a hársfatea, a feketeáfonya. Antibakteriális hatásáról ismert a kamilla és a cickafarkfű, erős (!) lázoldó a fekete bodzabogyóból készült lekvár vagy tea.

Csalánkiütés

A „betegség”,vagy inkább tünet, aminek előfordulásakor kicsit az orvos helyébe kell képzelnünk magunkat. A csalánkiütés iszonyúan nézhet ki, van, hogy az egész gyerek lángol a bőrében, és emellett semmi, de semmi fájdalma sincs. Ebben az esetben, nézzen ki akármilyen furcsán a gyerek, az orvos sem fog tudni mit mondani a dologra, csak hogy próbáljunk visszaemlékezni, mi válthatta ki,nem evett-e, vagy ivott-e valamit, amit nem bír, nem kent-e magára valamit, nem fogott-e meg valamit, amit nem szokott. Ha erre nincs válaszunk, az orvostól se várjuk el, hogy legyen neki. Esetleg elküldhet egy allergiatesztre, ha ettől nyugodtabbak leszünk, úgy vigyük a gyereket azonnal orvoshoz.

Az azonnali orvoslátogatást abban az esetben javasoljuk csak, ha a gyerek a bőrreakciók mellett fájdalmat érez, vagy pl. fullad. Mondani sem kell, ezek nem akceptálható tünetei egy allergiának sem.

Véssük a fejünkbe

Az, hogy felelősek vagyunk a gyerekünkért, nem azt jelenti, hogy minden bajunkkal egy harmadik személyt (=az orvost) kell bevonnunk. A gyerekünket mi ismerjük jól, mi tudjuk, mire hogyan reagál, olyan információk birtokában vagyunk, amik egész kórképeket és diagnózisokat átírhatnak, de a vizsgálat időpontjában nem tartjuk fontosnak, hogy közöljük. A felelősség azt jelenti, hogy megkíséreljük megelőzni a bajokat, és ha az mégis bekövetkezik, akkor megpróbáljuk mérsékelni a kárt, és csak indokolt esetben kérjük ki szakember segítségét.