Milyen problémák lehetnek a vetélés mögött?!

Azoknak a nőknek, akiknek vetélés szakította meg a terhességét, érdemes részt venniük egy vérvizsgálaton, amely az úgynevezett anti-foszfolipid szindróma jeleit kutatja. Prof. Dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus elmagyarázta a jelenség hátterét.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. április 04. bencze.aron

Azoknak a nőknek, akiknek vetélés szakította meg a terhességét, érdemes részt venniük egy vérvizsgálaton, amely az úgynevezett anti-foszfolipid szindróma jeleit kutatja. Prof. Dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus elmagyarázta a jelenség hátterét.


Miért fontosak a foszfolipidek?

Szakmailag közismert tény, hogy vér alvadása legoptimálisabban akkor jön létre, ha a vérben bizonyos felületek alakulnak ki, amelyeket foszfolipidek alkotnak – ezek az anyagok döntően a vérlemezkékből származnak. Ezen felületekre képes rákötődni az az ún. alvadási faktor, amelynek az előalakjából enzim lesz. A foszfolipidek jelentősége éppen abban áll, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák egymáshoz. Ha tehát ezek a tényezők adottak, sérülés esetén igen gyorsan meg tud alvadni a vér. 

Ám mint minden több összetevős rendszernek, ennek is vannak betegségei, jellemzően a fokozott véralvadás miatt létrejövő trombózis, a másik póluson pedig a vérzékenység. Az immunrendszer ugyanis minden bonyolult anyag ellen képes ellenanyagot termelni, ha az nem saját. Ha viszont ez az idegen-saját felismerőképesség felborul, akár a saját foszfolipidek ellen is beindíthatja az ellenanyag termelést. Ez az antitest leköti az foszfolipideket és létrejön az ún. anti-foszfolipid szindróma, amely ritkán okoz trombózist, ám erős kihatása lehet a terhességre.  A jelenség megértéséhez  tudni kell, hogy a méhlepény egy  nagyon  agresszív szerv, amely ereket bocsát a méhbe és megnyit bizonyos űröket, amelyekben vér kering.  Vagyis ezen az úton kerül a méhlepénybe az a vér, ami a magzatot táplálja. Éppen ezért ha a méhlepényi erek elzáródnak, a magzat nem jut oxigénhez és táplálékhoz, így elhal.

Felkészüléssel kivédhető

A főként szerzett formában jelentkező anti-foszfolipid szindróma okozta helyzetet súlyosbítja, hogy a többedik várandósságnál egyre előrehaladottabb terhességben hal el a magzat. Vagyis először nagyjából a 8-12. héten következik be vetélés, másodjára esetleg csak a 18. hétnél, később pedig akár még későbbi szakban. Ez egyre nagyobb kétségbeesést okoz a pároknál, hiszen minden próbálkozást egyre nagyobb tragédiaként élnek meg.

– Elhalt magzat esetén mindenképpen számításba kell venni az anti-foszfolipid szindrómát, akár már az első vetélésnél.  Egy vérvételhez kötött hatékony kivizsgálási forma segítségével ugyanis könnyű megtudni, valóban erről van-e szó. Ha kiderül, hogy igen, létezik egy nagyon egyszerű megoldás: tervezetten kell vállalni a terhességet, méghozzá alvadásgátlás védelmével. Az alvadásgátlást aztán végig kell vinni a várandósság alatt, ami egyáltalán nem befolyásolja a magzat fejlődését. Vagyis egy viszonylag egyszerű megoldással egészséges kisbaba születhet. Újabb gyermekre vágyó pároknál minden terhességet így kell végigcsinálni, de az eredmény minden bizonnyal megéri – ismerteti Prof. Dr. Blaskó György, az Oxygen Medical véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.