Milyen sportágat válasszunk a gyermeknek?

A mozgásszervi betegségek a fejlett országok leggyakoribb és a legtöbbe kerülő betegségcsoportja. A legfrissebb „Eurobarométer” (Health in the European Union) felmérése szerint mozgásszervi problémák tekintetében hazánk 33 százalékával az unión belül az ”élen áll”. Dr. Kovalenko Marinával, az Alternatív Mozgásszervi és Gerincgyógyászati Klinika vezetőjével a betegség kialakulásáról, illetve megelőzési alternatíváiról beszélgettünk.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. január 08. bencze.aron

A mozgásszervi betegségek a fejlett országok leggyakoribb és a legtöbbe kerülő betegségcsoportja. A legfrissebb „Eurobarométer” (Health in the European Union) felmérése szerint mozgásszervi problémák tekintetében hazánk 33 százalékával az unión belül az ”élen áll”. Dr. Kovalenko Marinával, az Alternatív Mozgásszervi és Gerincgyógyászati Klinika vezetőjével a betegség kialakulásáról, illetve megelőzési alternatíváiról beszélgettünk.


Gerincproblémás ember esetén elsősorban azt kell eldönteni, hogy egy veleszületett, vagy egy szerzett betegségről van szó – mutatott rá az alapvető problémára Dr. Kovalenko. Véleménye szerint sok esetben ugyan veleszületett tendenciát mutat a diagnózis, azonban ez nem feltétlenül jelent betegséget. „A génjeinkben megtalálható ugyan a gerincbetegségre való hajlam, ám ha időben kezelés alá kerül a páciens, megelőzhető a gerincferdülés” – szögezte le.

Szomorú statisztikai adatok

Márpedig a számok azt mutatják, a megelőzés ezen a területen sem eléggé hatékony. Az európaiak csaknem negyede szenved ízületi, illetve reumatológiai betegségekben – ezek a leggyakoribb krónikus betegségek Európában -, a felnőtt népesség mintegy felének (!) akad bármely hónapban legalább egy hétig tartó mozgásszervi fájdalma. A derékfájás a táppénzes napok második leggyakoribb oka. Csak az Egyesült Királyságban a munkavégzéssel kapcsolatos mozgásszervi betegségek 11 millió munkanap kiesést okoztak. Svédországban a mozgásszervi betegségek az összes betegségcsoport közül a leginkább költségigényesek: az összköltség 22 %-át emésztik fel. Összességében a mozgásszervi betegségek több funkciókorlátozást okoznak a felnőtt lakosságban, mint bármely más betegségcsoport. Magyarországon 2003-ban a derékfájás okozta 6,5 millió keresőképtelen napra kifizetett táppénz összege 14,2 milliárd Ft volt. Külföldi adatok szerint pedig az akut, első derékfájásos esetek 5-7 %-a válik krónikussá.

Lépni kell minél előbb

Lapunk azon felvetésére, mikor érdemes a gyermeket első alkalommal megvizsgálni, az Alternatív Mozgásszervi és Gerincgyógyászati Klinika vezetője úgy fogalmazott: „akkor, amikor már kooperatívak”, tehát képes megfogadni a tanácsot, és javaslatait végre is tudja hajtani. Általában még 8 éves kor előtt érdemes szakemberhez fordulni, mert akkor kezd kialakulni az izomtónusa a szervezetnek. Dr. Kovalenko Marina szerint ez az a korszak, amikor már ajánlatos konzultálni, milyen sportágat érdemes választani a gyereknek mozgásszervi adottságai alapján. Mint folytatta, a genetikai státusza ismeretében lehet a legtöbbet kihozni az emberi szervezetből, annak felesleges, idő előtti károsítása nélkül.

Kötött izmok esetén például birkózás, vékony, robbanékony izomzat esetén bicikli vagy futás ajánlott – adott kézzelfogható tanácsot a szakember, aki magyarázatképpen hozzátette azt is: vörös izomrostokban gazdag izomzat esetén nehezen indulnak be az izmok működése, több, lassabb bemelegítést, majd kitartóbb nyújtást igényelnek, míg fehér rostoknál a rövidtávú sportágak dominálhatnak, dinamikusabb előkészítésre reagálnak jobban. Ehhez képest a gyereket a szülő leggyakrabban olyan sportágra íratja be, amit ő szeretett volna korábban csinálni, vagy amit az iskola kínál, ritkább esetben pedig arra, amit a gyerek kitalál. A szakember szerint ez nem túl ideális, ráadásul hosszútávon sérülésveszélyes is lehet a nem megfelelően végzett edzésmód, a bemelegítések és nyújtások szakszerűtlensége.

Hirtelen növés

Gyermekkorban egy-egy nyár alatt 6-8 centis növekedés sem ritka, ami egy 80-100 centiméteres gyermek esetében 5-10 százalékot is jelenthet. Ez pedig borzasztóan sok a még gyenge szervezetnek. Nemcsak a gerinc gyorsan növő struktúrája, de a vele lépést tartani képtelen mély tartóizmok fejlődése is elmarad – figyelmeztet a doktornő, kiemelve: a mélyizmok nem megfelelő erőssége esetében a külső mozgatóizmok veszik át a szerepüket. Gyermekkorban sok kompenzatorikus mechanizmus lép életbe, ami kezdetben mikrosérüléseket/feszüléseket okozhat, később azonban már komoly görcsöket, fájdalmakat, sőt sok esetben a mozgásszervrendszer és a belső szervek között zavarokat is eredményez. Amíg ezeket a problémákat nem oldjuk meg, addig a gyermeknek akár orvosilag mással nem magyarázható, folyamatos hasi diszkomfortérzete lehet – figyelmeztetett a doktornő.

A szakember szerint a derék- és nyakfájás elsődleges megelőzésének legjobb időpontja a gyermek- és tinédzserkor. Ebben a családnak, pedagógusoknak van a legfontosabb szerepe. Ehhez szükséges, hogy mind a társadalom, elsősorban pedig a szülők és a pedagógusok – mindenekelőtt a testnevelő tanárok – megfelelő ismereteket kapjanak a helyes testtartásról, ülésről, állásról, a megfelelő gerincgörbületekről és izomzatról, az egyoldalú, statikus terhelés elkerüléséről, a megfelelő test- és mozgáskultúráról.

Az Alternatív Mozgásszervi és Gerincgyógyászati Klinika elsősorban arra törekszik, hogy a pontos diagnózis után az önkarbantartást is megtanítsa kis és nagy pácienseinek. „Kimozgatjuk a csigolyákat, helyreállítjuk az izmokat és belső szerveket, megteremtjük a megfelelő keringést – a regeneráció nélkülözhetetlen körülményeit” – sorolja a lépéseket Dr. Kovalenko, hozzáfűzve: ezt követően pedig elmondjuk, mik a hajlamai, és azt is, mit tehet, hogy azok csak hajlamok maradjanak. A manuálterápiával kiegészített izomlazító akupunktúrás kezelés még felnőttkorban is képes helyreállítani a károkat – jegyezte meg végül a szakember.