Nem zombi a gyerek – csak holdkóros!

Rengeteg szülő riad fel álmából gyermeke botorkálására az éjszaka közepén. A nyitott szemek és a messzire néző tekintet kísértetiessé teszi a jelenséget, azonban nagy ijedtségre nincsen ok. A porontyból nem lett zombi, szimplán a holdkórosság tüneteit tapasztaljuk rajta.

Az alvajárás (somnambulizmus) az elalvási és felébredési folyamatok kisiklásából, a mély alvás és az “álmodós” alvás (REM) egyes funkcióinak zavarából adódik. A jelenség általában 5 éves kor körül kezdődik és 15 éves korra megszűnik. Egyes kutatók szerint a gyermekek kb. 15 százalékának volt legalább egy ízben alvajárásos tünete, a fiúknál gyakrabban fordul elő. A somnabulizmus kialakulási oka nem ismert, összefüggésbe hozzák az idegrendszeri érési folyamatokkal. A gyermekkori somnambulizmusban a pszichés tényezők szerepe elhanyagolható.

Nyugodtnak maradni

Holdkórosság esetében az elalvás után 1-3 órával jelentkeznek a tünetek. A gyermek tágra nyitott szemekkel, messzire néző tekintettel felül az ágyában, majd lassan felkel, járkálni kezd a szobában. Van, aki lassú léptekkel elindul a szülei szobájába, tapogatózva jár anélkül, hogy nekimenne a bútoroknak. Lehet, hogy válaszol a szülei szavára, szót is fogad nekik, kérésükre lassan visszatér a fekhelyére, vagy eljut a szülei szobájába, s valamelyikük ágyába bújik. Jó, ha ilyenkor megnyugtató szavak kíséretében visszakísérjük, visszavisszük a saját ágyába, rövid ideig melléülünk, szelíd szavakkal tovább nyugtatjuk. Megszidni sosem szabad, sem éjjel, sem a reggeli felébredés után!

Tisztában kell lennünk azzal, hogy az alvajáró nem emlékszik vissza az éjszakai bolyongására. A szomnambulizmus, a pavor nocturnus (éjszakai felriadás, rémület) és a lidérces álmok kezelése gyermekpszichoterápiás módszerekkel – például Világjáték terápia, autogén tréning – tartós sikerhez vezet. Ezt a terápiát nevelési tanácsadókban, speciális pszichoterápiás rendelésen alkalmazzák.

Kezelési lehetőségek

Hogy milyen okok húzódnak az alvajárás mögött, pontosan még nem tudni. Az biztos, hogy az alvajárók agya nem áll le, nem kapcsol ki, mint általában alvás közben mindenkinek, hanem félig éber marad. Mivel az alvajárás bizonyos esetekben veszélyes is lehet, a hosszú ideje tartó tünetek esetén forduljunk orvoshoz. Elsőként neurológiai vizsgálatoknak vetik alá a „betegeket” és miután a szervi tüneteket kizárták, a lelki okokat kezdik gyógyítani. Mivel a holdkórosság mögött leggyakrabban a stressz és a szorongás áll, ezért az egyik legjobb gyógymód az autogén tréning.

Gyakran az elegendő alvás vagy más egészségügyi problémák, mint például az alvási apnoe kezelése is segíthet. Súlyosabb esetekben gyógykezelésre is szükség lehet, vagy egyéb, nem gyógyszeres kezelésre, relaxációs módszerekre vagy időzített ébresztésre, amikor a gyereket néhány perccel az esemény szokásos ideje előtt felébresztjük, és ébren tartjuk, hogy az alvási ciklust megzavarjuk.

Néhány dolog, amit az alvajáró biztonságáért tehetünk:

– Zárjuk be az ablakokat és ajtókat a házban, hogy az alvajáró ne tudjon elcsavarogni.
– Toljuk el azokat a tárgyakat az útból, melyekbe az alvajáró beleütközhet, vagy eleshet: elektromos vezetékek, rendezetlen tárgyak a földön.
– Zárjuk le a lépcsőket korláttal.

Öröklődő betegség

A hagyományos elképzelés szerint a stressz okozza az alvajárást, azonban a Neurology folyóiratban közölt tavalyi tanulmány szerint a holdkórosság öröklődik, s az alvás közbeni állapot a stressz hatására jelentkezik. Dr. Christina Gurnett és munkatársai Washingtonban egy 12 éves alvajáró kislány családjában a holdkórosság gyakoriságát vizsgálták meg. A kislány dédszüleiig visszavezetve a család huszonkét tagja közül kilenc volt alvajáró.

A genetikai elemzés során kiderült, a probléma gyökere a 20. kromoszómán található kód hibájából fakad. Akiben hibás ez a gén, 50 százalék eséllyel lehet alvajáró. A kutatók szerint más gének is szerepet játszanak a tünetek kialakulásában. A holdkórosságért felelős genetikai hibák feltárása segíthet a holdkórosság kezelésében.