Népbetegség? Minden tizedik gyerek koraszülöttként jön a világra

A koraszülöttség az újszülött halálozások vezető, míg az öt éves kor alatti halálozások második leggyakoribb oka. A világon naponta 2 600 gyermek hal meg koraszülés miatt. Magyarországon minden tizedik gyerek a terhesség 37. hete előtt jön a világra.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. november 17. czefernek.lena

2011-ben 6,9 millió gyermek halt meg öt éves kora előtt. Ez azt jelenti, hogy 19 000 gyermek hal meg naponta olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének. A koraszülöttség az újszülött halálozások vezető, míg az öt éves kor alatti halálozások második leggyakoribb oka. A világon naponta 2 600 gyermek hal meg koraszülés miatt.


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a 37. hét előtti szülések koraszülésnek számítanak, ami kockázatot jelent az újszülöttre nézve. Az is veszélyes, ha az újszülött súlya nem éri el 2500 grammot, mert szövődmények alakulhatnak ki. Az ilyen pici súlyú újszülöttek szintén koraszülöttnek számítanak.

A koraszülötteknél a későbbiekben nagyon magas a kockázata annak, hogy tanulási nehézségeik, valamint látással és hallással kapcsolatos problémáik lesznek. Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy egyszerű és megfizethető megoldásokkal megmentsük több mint 75%-át azoknak a koraszülött csecsemőknek, akik évente meghalnak. Például 400 000 koraszülött életét lehetne évente megmenteni azzal, ha szélesebb körben használnánk azokat a speciális szteroidokat, amelyek segítségével könnyebben lélegeznek az újszülöttek. Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már egy 1000 grammos újszülöttnek is 90% esélye van a túlélésre.

Magyarországon olyan magas a koraszülések száma, hogy nemcsak az európai átlagot haladja meg, hanem a hazai szakemberek már népbetegségként emlegetik. Hazánkban körülbelül minden 10. gyerek (9%) a 37. hét előtt születik. Az európai átlag 6% körül van, de például a skandináv országokban nem éri el a 4%-ot sem. A koraszüléshez vezető kockázati tényezők között a dohányzás a leggyakoribb (és nem csak az aktív, de a passzív dohányzás is). De a várandós édesanyáknak jobban oda kell figyelniük a stressz elkerülésére, az étkezésre is.

Az UNICEF célja, hogy az öt éves kor alatti globális halálozási arányt 2035-re… (to reduce the global under-five mortality rate to 20 deaths per 1,000 live births by 2035). Ehhez az újszülött halálozások számának drámai csökkentésére van szükség. Az UNICEF célzott akciókkal támogatja az országok azon erőfeszítéseit, amelyek célja az újszülött halálozások csökkentése és a koraszülöttség kezelése.  

Magyarországon minden tizedik gyerek a terhesség 37. hete előtt jön a világra. A koraszülések száma azonban nemcsak hazánkban, hanem az egész világon növekszik. 2010-ben csaknem 15 millió gyerek született meg a 37. terhességi hét előtt, azaz minden kilencedik gyerek koraszülöttként jött világra. A közelebbről megvizsgált országok egyetlen közös jellemzője, hogy növekszik a koraszülések száma. Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közzétett adatai szerint 2010-ben 8,6 százalék volt a koraszülések aránya, amely 1990-2010 között évente átlagosan 0,5 százalékkal emelkedett.

A globális statisztikában szereplő 184 ország közül Magyarország a koraszületések aránya tekintetében a mezőny második felében található, a 119. helyet foglalja el. Nagy különbség mutatkozik a 28. hét előtt születettek túlélési mutatóiban a szegény és a gazdagabb országok között. A szegény országokban a legesendőbbek több mint 90 százaléka meghal élete első napjaiban, míg a tehetősebb országokban ez az arány átlagosan kevesebb, mint 10 százalék.

„A koraszülés komoly népegészségügyi problémát is jelent, hiszen a kis súlyú csecsemők életben tartása és megfelelő életminőségének biztosítása rengeteg pénzbe kerül. Az évente körülbelül 8000 koraszülött közül mintegy 5000 – egy speciális intenzív osztályon – a Koraszülött Intenzív Osztályon (PIC) kezdi életét. Ez rendkívül komoly kihívást jelent az egész egészségügy számára, hiszen ennyi új megbetegedés más szakterületeken nem nagyon jellemző” – mondta dr. Nádor Csaba, a Honvédkórház PIC-vezető főorvosa.

A koraszülés gyakoriságát sok tényező befolyásolja. Ilyenek a társadalmi, a gazdasági és a higiénés körülmények, az iskolázottság és a környezetkárosítás állapota, a táplálkozási szokások vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés aránya. Magyarországon például az északkeleti megyékben, a roma lakosság körében jelentősen gyakoribb a koraszülés az országos átlagnál.

Jelentős előrelépést hozhat az ismert kockázati tényezők kiküszöbölése: az alultápláltság, az elhízottság, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a dohányzás, a szájhigiénia, a fertőzések és az anya szélsőséges életkora, a többes terhességek és a kis korkülönbség.

„Mindez azonban nem elegendő, ha a jelentős mértékű javulást szeretnék a koraszülések számának befolyásolásával. Nyilvánvaló, hogy a megelőzést kell fókuszba helyezni, hiszen mind az újszülöttek életminősége szempontjából, mind pedig egészségügyi-költségvetési szempontból ez a legjobb megoldás. Miután a lehetőségek adottak és a döntéshozók is – akceptálva a szakemberek álláspontját – a megelőzés fontosságát hangsúlyozzák, joggal bízhatunk abban, hogy a magyarországi helyzet már a közeljövőben pozitív irányban változik” – mondta dr. Nádor Csaba, a Honvédkórház PIC-vezető főorvosa.