Összeköltözés: ezt nem lehet „kipróbálni”

„Szerintem nem elég érv az összeköltözés mellett, hogy meg akarjuk ismerni egymást. Minden élethelyzetet úgysem tudunk megtapasztalni. a házasság egy döntés: szeretem, vele akarok élni egy életen keresztül, és ebbe beletartozik, hogy a hibáit elfogadom. ezt nem lehet kipróbálni.”

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. január 10. szabo.daniel

„Szerintem nem elég érv az összeköltözés mellett, hogy meg akarjuk ismerni egymást. Minden élethelyzetet úgysem tudunk megtapasztalni. a házasság egy döntés: szeretem, vele akarok élni egy életen keresztül, és ebbe beletartozik, hogy a hibáit elfogadom. ezt nem lehet kipróbálni.”


Ezt a kommentet írta egy kedves Olvasónk cikkünk első részéhez, melyben egy olyan pár véleményét tolmácsultuk, akik hittek és ma is hisznek a házasság előtti összeköltözés hasznosságában. Olvasónk véleménye remek esszenciája Dani és Zsuzsa történetének.

Abban mindkét pár közös, hogy ma boldog és kiegyensúlyozott házasságban élnek. Daniék ellenben nem követték a trended: párjával akkor lépték csak át közös lakásuk küszöbét, miután hivatalosan is összekötötték az életüket.

Ki volt az értelmi szerző? Dani elmondása szerint először nagyon megütközött Zsuzsa véleményén, elképzelni sem tudta, hogy a mai világban miért kell “formaságokhoz” ragaszkodni. Sőt – mesélte – rövid időre az is megfordult a fejében, hogy a lány részéről mindez csak időhúzás, nem akarja igazán a komoly kapcsolatot. “Hónapok teltek el, míg megértettem, Zsuzsi mit és miért szeretne. Amikor rájöttem, hogy nem a személyem miatt nem szeretne együtt lakni, megnyugodtam, majd azt is megértettem, miért kell várnunk ezzel”- mondja. Egyszerűen arról volt szó, hogy meg akarta adni a házasság rituáléjának a tiszteletet.

Zsuzsa hasonlóan, de árnyaltabban fogalmaz. Szerinte nagyon káros divat, hogy a fiatalok a házasság felelőssége nélkül költöznek össze. Olyan ez, fogalmaz, mintha jogosítvány nélkül vezetne valaki a forgalomban. Nem feltétlenül arról van szó, hogy nem “ért hozzá”, sokkal inkább arról, hogy nem érzi át a felelősséget.

A ma egy gyermeket nevelő pár három éve lépte át azt a bizonyos küszöböt. Nem állítják, hogy nem volt nehéz, ám épp fordítva indokolják a dolgot, mint előző párosunk. Nehézségeiket nem azért tudták megoldani, mert már “mindent” tudtak egymásról, hanem, mert a házasság felelősségével felvértezve vágtak neki. Aki összekötötte már egy másik emberrel az életét, az ismeri az érzést: valakiért felelős vagy, valaki felelős érted. Ha ez nincs meg, egy kapcsolat sokkal sérülékenyebb, mert tét nélküli – summázzák.