Soha ne hagyd abba – Az érintés ereje

Először az iskolás évekkel kezdenek ritkulni a szülők és gyermekek közötti ölelések, meghitt összebújások, majd a serdülőkor előreheladtával megszűnni látszanak az érintések. De van néhány nyomós érv, hogy miért ne hagyjuk veszni a szívmelengető szokást.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. november 16. czefernek.lena

Először az iskolás évekkel kezdenek ritkulni a szülők és gyermekek közötti ölelések, meghitt összebújások, majd a serdülőkor előreheladtával megszűnni látszanak az érintések. De van néhány nyomós érv, hogy miért ne hagyjuk veszni a szívmelengető szokást.


Érintés = Egészség

“A fizikai kontaktus egész életünkben fontos szerepet játszik” – véli Tiffany Field, a Touch Research Institute (Érintéskutatási Intézet) igazgatója. A pozitív érintés stimulálja a bőr alatt található receptorokat, így csökkentve a vérnyomást, a légzés gyorsaságát és a stresszhormon szintjét, ezen kívül hatalmas lökést ad az immunremndszernek. Egyszóval segít a testnek megőrizni egészségét – írja a Todaysparent.com.

Az ölelés a gyermekek lelkének is mérhetetlenül jót tesz: kutatások bizonyították, hogy a pozitív érintés csökkenti a depressziót. Field szerint az érintés egy rendkívül rövid, ám mégis hatékony módja a szeretet közlésének, annak, hogy törődünk a másikkal és féltjük őt. Ha a gyermekem lejön a focipályáról és megdicsérem a játékát, a szavakkal elismerem, hogy ügyes volt. Ha meg is ölelem hozzá, akkor a cselekedeteimmel is megdicsérem.

A pozitív érintés abban is segít a gyereknek, hogy eligazodjon a szociális és érzelmi szerepek között. Ha például az apuka – nem túl durván – birkózik a fiával, akkor megtanulja a gyerek a vitás helyzetek normális mederben való megoldását. A gyerekek egyébként ezeken a családi érintéseken keresztül tanulják meg, hogy mi az, ami még jól esik és mi az, ami már nem. Ezen kívül azt is elsajátítják, hogyan működik egy kapcsolat: határokkal, az érzelmeink lekommunikálásával, a másik igényeinek tiszteletben tartásával együtt.

Egyéni érzékenység

A temperamentumtól függ, hogy egy gyereknek milyen intenzitású és milyen típusú fizikai kontaktusra van szüksége. Lehet, hogy egyiküket alig lehet elvonszolni az apuval töltött délutáni fociedzésről, míg a másiknak egy rövid anyai ölelés megteszi. De mindkét esetben ezek az érintések jelentik a gyermek érzelmi biztonsági bázisát. Vannak olyan nagyobbacskák is, akik már egyáltalán nem szeretik, ha ölelgetik őket, elutasítják a közeledést. De egy kis masszírozás, a hát megdörzsölése általában nekik sincs ellenükre.

Őrizzük meg a kapcsolatot!

Míg egy fiatalabb gyermek hajlamos folyton keresni a fizikai kapcsolatot a szülőkkel, addig egy kiskamasz már zavarba jöhet attól, ha nyilvánosság előtt ölelgetjük. Egy kamasznál már otthon is elutasítással találkozhatunk. Egy tinédzser ebből a szempontból még szeszélyes is: egyik nap vállat von közeledésünkre, másik nap viszont mindent megadna egy bíztató ölelésért. Ezért mindig fent kell tartani számukra a lehetőséget: például a napi rutinoknál, esti lefekvéskor, stb. Ahogy a gyerek egyre idősödik, találhatunk más kifejezésformákat is: például családi szkanderezést, hajvágást vagy manikűrözést. Ettől aztán eljutunk addig a pontig, amikor már csak akkor öleljük meg, ha szüksége van rá, például egy rossz nap után.

Beszéljünk róla!

Michael Ungar, a Dalhousie Egyetem szociológusa úgy véli, hogy van valami mélyről jövő ősbizalom bennünk az érintéssel kapcsolatban. “Amikor öt és hét éves gyerekeimmel egy zsúfolt buszon utaztam Egyiptomban, azonnal kikapták őket a kezemből, és kézről kézre adták őket, amíg két hátul ülő nagymama ölében kötöttek ki. Sajnálatos, hogy saját biztonságérzetünk fenntartása érdekében távolodunk ezektől az ősi szokásoktól. Sterilizáljuk a kapcsolatainkat.”

Ahhoz, hogy gyermekeink tudjanak különbséget tenni jó és rossz érintés között, Ungar szerint az a legjobb, ha egész gyerekkor alatt beszélgetünk gyermekünkkel az őket ért ingerekről, amilyen gyakran csak lehet. Például, ha észrevesszük, hogy az edző átkarolta őt és ez nem esett jól nekik, nyugodtan meg lehet kérdezni: Rosszul érezte magát a helyzetben? Hogyan tudta kezelni az adott szituációt?