Titkolják az otthonszülést a magyar nők! – nem véletlenül

Magyarországon az otthonszülés erősen kriminalizálódott. Háborítatlanságát nagyban veszélyezteti a nőket emiatt ért számtalan elutasítás és zaklatás. Az első magyarországi otthonszülés kutatás további eredményeiről a kutatás vezetője, Varró Gabriella mesélt portálunknak.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. október 11. bencze.aron

Magyarországon az otthonszülés erősen kriminalizálódott. Háborítatlanságát nagyban veszélyezteti a nőket emiatt ért számtalan elutasítás és zaklatás. Az első magyarországi otthonszülés kutatás további eredményeiről a kutatás vezetője, Varró Gabriella mesélt portálunknak.


Magasan iskolázott nők a fővárosból vagy környékéről, akik elsősorban korábbi negatív kórházi tapasztalataik miatt választják az otthonszülést. Az átlagosnál lényegesen több gyermeket vállalnak: minden harmadik otthon szült családban három, vagy annál több gyermek nevelkedik. Amikor kiderült, hogy az otthonszülést választják, az orvosok egy része elutasította a további terhesgondozást. Minden hatodik gyermekorvos megtagadta az újszülött vizsgálatát. Annak ellenére, hogy a szülés helyszínének és módjának megválasztása a nők Alkotmányban garantált joga, az otthonszülést választók gyakran ki vannak téve a hatóságok zaklatásának és az egészségügyi dolgozók rosszallásának. A szabályozás hiányában az otthonszülést titkolózás övezte az azt választó családok részéről, és elutasítás a különböző intézmények és hatóságok oldaláról – többek között ezekre az eredményekre jutott az első átfogó, magyarországi otthonszülés-kutatás, melyről Varró Gabriella beszélt a családháló.hu-nak.

Felsőfokú végzettség mellett döntenek így a szülők

Mint megtudtuk, a kutatási mintánkban szereplő, a hazai otthonszülések nagy részét lefedő 1095 otthonszülés vizsgálatakor arra voltak kíváncsiak: kik, és miért választják a szülés e módját. Milyen tapasztalataik vannak az egészségügyi intézményrendszerrel és a különböző hatóságokkal. Az adatfelvétel 2010 októberében történt.

„Az otthonszülést választó családok társadalmi összetételét vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy jellemzően mindkét szülő főiskolát vagy egyetemet végzett, de legalább érettségizett” – hívta fel a figyelmet Varró Gabriella, rámutatva: miközben Magyarországon a születések száma folyamatosan csökken, ezek a családok a magyar átlagnál lényegesen több gyereket vállalnak, minden harmadik családban három, vagy annál több gyerek van.

Magyarázatképpen a szakember kiemelte, a szülő nők ezen csoportja úgy érzi: a kórházak nem tudják nekik biztosítani a nyugodt, háborítatlan szülést. Véleménye szerint a magyar egészségügyi intézményrendszerről is sokat mond, hogy minden második nőnek volt már negatív tapasztalata a kórházakkal, ami erősen befolyásolta döntésüket, illetve a szülés levezetésének kórházi módjával kapcsolatosan is ellenérzéseik vannak. Így a nők 90 százaléka többek között a szükségtelen orvosi beavatkozásokat akarta elkerülni, amikor az otthonszülést választotta – fűzte hozzá. Mint folytatta, a nők kiszolgáltatottságát a kórházi szülésnél jól mutatja, hogy a vajúdás során kórházba kerülő nők 60 százaléka nem tudta, mi fog vele történni, mivel nem kapott semmilyen felvilágosítást arról, hogy az orvos milyen beavatkozásokat végez.

Elutasítják a magyar egészségügyet

A nőkben igen nagyfokú a bizalmatlanság az egészségügyi rendszerrel és szereplőivel, így a terhesgondozást végző szülész-nőgyógyásszal és a védőnővel szemben is – emelte ki az újabb okokat Varró Gabriella. Ez például abban nyilvánul meg, hogy minden huszadik várandós nem járt hivatalosan terhesgondozásra, illetve ha járt is rendszeresen, a nők fele nem árulta el, hogy otthon kíván szülni. Tudni kell, hogy a kismamák nemcsak azért nem járnak hivatalos terhesgondozásra, mert bizalmatlanok, hanem azért sem, mert az otthonszülésre való felkészítésnek része a várandósgondozás.

Az otthonszülést felvállalókkal az egészségügyi dolgozók nagy arányban ellenségesen viselkedtek, ami esetenként odáig fajult, hogy az orvosok elutasították a terhesgondozását (minden nyolcadik várandós esetében), a gyermekorvosok pedig az otthon született újszülött vizsgálatát (minden hatodik orvos).

A kutatás vezetője kitért arra is, hogy az otthonszülés körüli titkolózás nemcsak a terhesgondozásra volt jellemző, hanem kórházba kerülés esetén is. Az egészségüggyel kapcsolatos negatív tapasztalatok, és a rendezetlen jogi helyzet miatt valószínűleg nem véletlen, hogy a nők harmada igyekezett eltitkolni a kórházi személyzet elől, hogy tervezett otthonszülés történt. Mint folytatta, a szüléskísérők és a kórházi szakszemélyzet közötti együttműködésről sokat mond, hogy az esetek negyedében nem engedték be őket a vajúdóhoz. Kérdés, hogy az együttműködés hiánya – a vajúdás menetével kapcsolatos információk átadása – mennyiben késleltette a vajúdó ellátását.

A kriminalizálódás útján

A kutatásból egyértelműen látható, hogy Magyarországon az otthonszülés erősen kriminalizálódott. Az otthonszülés háborítatlanságát nagyban veszélyezteti a nőket emiatt ért számtalan elutasítás és zaklatás. Az egészségügyi intézményrendszer szereplői és a hatóságok is több esetben úgy viszonyultak az otthonszüléshez, mintha bűncselekmény lenne. Ezt egyértelműen mutatja, hogy a szüléshez kihívott mentő nyolc esetben azonnal értesítette a rendőrséget is, két esetben pedig a kórház tett feljelentést, amiért az anya az újszülöttel saját felelősségre elhagyta a kórházat a szülést követően. Utóbbi azt is jelezheti, hogy az ambuláns szülésnek – más nyugat-európai országokkal szemben – nincs elfogadott gyakorlata Magyarországon, még ha a vonatkozó jogszabályok nem is tiltják – magyarázta Varró Gabriella.

A szülők egy részével szemben kiskorú veszélyeztetése miatt indult kivizsgálás, és az ÁNTSZ is több esetben faggatta őket az otthonszülés körülményeiről. Ha pedig a szülés alatti és szülés körüli bonyodalmakat meg is úszták, a szülést követően a gyermek anyakönyvezésénél ütközött nehézségekbe a szülők több mint negyede – sorolta a problémákat a kutatás vezetője.