Varázslatos babatorna

Nem egy hagyományos babatorna, hanem annál jóval több! Összeköti a szórakozást az egészséges testmozgással. Érdemes kipróbálni!

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. június 20. gergő

Nem egy hagyományos babatorna, hanem annál jóval több! Összeköti a szórakozást az egészséges testmozgással. Érdemes kipróbálni!


A Csiri-biri tornában van egy kis “varázslatosság”. Nem a hagyományos baba-mama torna, itt már segítség nélkül mozog gyermekünk, ezért is ajánlott egy éves kortól a kipróbálása. A tornát végigkísérik az énekek, mondókák, furulyaszó, labdajátékok, buborékfújás is. Ezekkel még vidámabbá, és izgalmasabbá teszik a foglakozáson eltöltött időt.

Mégis a fő különlegességei azon játékok, amelyeket ritkán van lehetősége kipróbálnia egy „átlagos” gyermeknek. Ilyen, például, amikor egy tölcsérbe befektetve, ültetve megpörgetik őket, vagy az a feladat, aminél a szülőkre is nagy szükség van: egy kör alakú lepedő közepébe befektetjük gyermekünket, és a levegőbe emelve gurultatjuk benne. Ez csak az elején tűnhet ijesztőnek, de rettentően élvezik ezt a feladatot.

A szórakozás mellett hasznosak is ezek az órák, segíti a mozgáskoordináció, a közösségbe való beilleszkedést, a koncentráció fejlődését. Egy ilyen foglalkozás alatt megnézhetjük, hogyan fejlődik gyermekünk kortársaihoz képest, de fontos, hogy ez nem szintfelmérő.

A Csiri-biri egyik tanárát, Virágh Orsolyát arról kérdeztük, miben is különbözik a többi tornától, miért tetszhet jobban a kicsiknek?

„Maga a torna azért több és jobb egy sima tornánál, mert itt játékosan és teljesen kötetlenül vesz részt a kicsi a foglalkozáson, nem várunk el tőle semmit, mert előbb-utóbb úgyis észrevétlenül elsajátítja a mozdulatokat és megtanulja a mondókákat, dalokat. Az egész tornának a varázsa az, hogy minden korosztály megtalálja benne magát, tehát egy 1 éves is nagyon jól érzi magát, hisz énekelnek, mondókáznak neki, és egy 4-5 éves is (igaz ez a korosztály már nem tud rendszeresen járni, csak ritkán jutnak el ovis szünetekben a kis tesójukkal), aki már önállóan és tökéletesen leutánoz minden mozdulatot! A mozdulatsorok egymáshoz kapcsolódnak és mindegyik 1-1 dallal, mondókával együtt jelenik meg, ezért annyira kötetlen és játékos az egész. Mert nem azt mondjuk a kicsiknek, hogy “csinálj így, vagy úgy, guggolj le, vagy nyújtózkodj”, hanem elénekeljük, hogy “ilyen kicsi a törpe, guggoljunk le a földre, ilyen nagy az óriás, nyújtózkodjunk kis pajtás.” És persze anyuka (vagy apuka) csinálja velem a mozdulatot és a kicsik szépen utánozzák azokat.
Persze nem első alkalommal, hanem szépen fokozatosan és mindig más mozgást. Az anyukák csak azt veszik észre, hogy hú, már ezt is csinálja, hú már azt is! És a végén szépen össze is tudják kapcsolni a különböző mozdulatokat!”

Egy apuka ezt mondta nekünk a “tornaórát” végignézve:

„Nem csak a kisfiam, de én is nagyon élveztem, köszönhetően annak, hogy minket, szülőket is bevonnak a foglalkozásokba, de nem úgy, hogy a gyerekünkkel legyünk elfoglalva, hanem külön feladatokat kapunk. Szerintem jobban féltem az elején, mint a fiam, de miután láttam, hogy mennyire élvezi a tölcsérben való pörgetést, vagy a lepedőben való gurulást, már én is megnyugodtam. Nekem is jó kikapcsolódás egy ilyen óra! Szerintem érdemes kipróbálni!”

Hogy a tornát otthon is tudjuk folytatni megjelent a Csiri-biri torna-tár című könyv is. Ez a kiadvány tartalmazza az órán hallott mondókákat, és az illusztrációk a feladatokat is megmutatják nekünk. Nemcsak egy tankönyv, de egy jó mondóka- és dalgyűjtemény is.