Vonzások és szükségletek – Pál Feri előadása

A folytatásban továbbra is az a cél, hogy a gyökerünket akadályozó dolgokról értelmesen tudjunk beszélni, rálássunk a sémára. Ahelyett hogy két PhD-vel elmegyünk egy kártyavető cigányasszonyhoz...

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. március 23. Paulik András

A folytatásban továbbra is az a cél, hogy a gyökerünket akadályozó dolgokról értelmesen tudjunk beszélni, rálássunk a sémára. Ahelyett hogy két PhD-vel elmegyünk egy kártyavető cigányasszonyhoz…


A sémák betöltetlen érzelmi szükségletek mentén alakulnak ki. Öt alap szükségletről beszélhetünk melyeknek teljesülnie kell a korai életszakaszban:

1) Biztonságos kötődés

2) Autonómia-Kompetencia

3) Jogos igények kifejezésének szabadsága

4) Spontaneitás, játék

5) Reális keretek és önkontroll

Tévutak

Ezen igények hiánya az elszakítottság, elhanyagoltság, instabilitás érzését váltja ki.

Félelmet, hogy azok, akik szeretnek, bármikor megbetegedhetnek, meghalhatnak.

Az irreális elvárások is ezen érzések mentén alakulnak ki: pl.  ha olyan valakivel találkozik, aki csak egyszer is megbízhatatlan, mondjuk késik –  azonnal otthagyja, ezáltal elkerülő módon reagál a sémára. Egy ígéret be nem tartása teljesen kikészíti, a megcsalás pedig egyenlő magával a halállal! Máskor a társa egyszerűen fáradt, nemrég szült, a férfi szerelmeskedni akar, ám visszautasításra kerül. „Ha ma ez van, holnap szoptatni fog, a gyerek már marad – vége mindennek!”

Női modell

Ugyanezt a végzetes élményt váltja ki a férj egy haragos, indulatos reakciója: a séma hatására a nőn rettenetes elhagyatottság érzése lesz úrrá. Túlkompenzálja pl. a sémát azzal is, ha nagyon szoros kapcsolatot teremt, görcsösen ragaszkodik a másikhoz.

Vagy, a kalandor női változata lehet, hogy olyanokat  fog választani akik nem akarnak elköteleződni. „Bevonzza” őket, nem érti miért. Arra hivatkozik, hogy szerelmes lett. De a legrosszabb hír: a szerelmet is sémák irányítják!

Bizalmatlanság – erőszak

Sokszor előfordul hogy akit bántalmaztak kiskorában, maga is hasonló partnert keres. Az anyaotthonból kikerülve visszamegy hozzá. Ebben az esetben enged a sémának.

Ha az egyedüllétet választja, elkerüli, hogy érvényre jusson. Még a közeli baráti kapcsolatoktól is óvakodik. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ne próbáljunk neki jóindulatból párt találni. Előbb gyógyuljon meg, különben újból agresszív társat fog válsztani.

Túlkompenzálás pedig akkor történik, ha maga is bántalmazni kezd, vagyis azonosul az agresszorral.

Picur

A sématerápia megdöbbentő módon visszanyúlik egészen a magzati korba. Feri Atya saját példáját mesélte el. Ikertestvére van, ami akkor nem volt olyan gyakori eset mint napjainkban. Az orvos elmulasztotta megállapítani az ikerterhességet, így a szülők végig egy gyermekre készültek, mindenből, így az ágyból is egyet vettek. Őt tehát nem várták. Ezt a szülés körülményei is alátámasztották, a testvére felsírt míg ő nem. Csodás ősi módszerrel jött a hideg víz, majd fejjel lefele rázták, végül inkubátorba került. Mindez nem hagyott kellemes benyomásokat benne. Kettőjük különbsége sokáig fennállt, az egy közös ágyukban testvére elterpeszkedett, ő pedig gyakran az ágy végébe berugdosva ébredt. Egészen a gimnáziumi évekig Picur-nak szólították… Most pedig itt áll a színpadon és sokan várják: egy lehetséges túlkompenzálása a sémának (mert pozitív is lehet). Mindez persze csak egy értelmezés. Ami viszont nagyon pontos, az az élmény amelyre visszaemlékezünk, a hangulat a családban. A terapeuták tapasztalata szerint ezt igen precízen vissza tudják idézni a páciensek. Míg az értelmezésük, hogy mi miért történt sokszor téves lehet.

Ennyi??!

Eljut valaki tehát odáig, hogy segítséget kér. Mindenképpen jó lépés, ámde… a séma itt is aktivizálódik. Tegyük fel, hogy sikeres a párbeszéd (mert ez sem garantált minden esetben), életében először megnyílik – ezáltal rendkívül érzékennyé válik. Ha pl. a terapeuta egy óra elteltével közli, hogy „ennyi”, jön a következő páciens – teljesen megdöbben rajta: „Ennyi?? Én itt feltárom az életem, ez meg az órájára néz? Sőt még pénzt is kér érte?! Hát én ide biztos nem jövök többet. Hasonlóan reagálhat ha a segítő nem ér rá a következő alkalommal, szabadságra megy. Rettentő ijedelem fogja el, melynek szokásos reakciója a düh. „Nyaralni, mi??….Csípje meg a seggét a medúza!” Csalódik és úgy véli, ezt is kipipálta, nem segített. Majd visszatér a sémakörbe.

Egy lépés a gyógyulás felé

Így fordul elő sok esetben, hogy orvosról orvosra jár, és nagyjából ugyanazt éli meg.

Ehelyett a jó megoldás az, ha visszamegy az elsőhöz és elmondja neki hogy érzett.”Ne haragudj, de amikor elutaztál, én úgy érzetem, nem vagyok neked fontos”. Ezáltal ad egy esélyt a tisztázásra. Lehet, hogy nem folytatódik a történet, de legalább elmondhatja, hogy lezárta, szembenézett a sémával.