A családi jövedelemadózás továbbgondolása

Igazságtalan állapot felszámolásáról szól a Népesedési Kerekasztal javaslata.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
életmód
2014. június 19. Gyarmati Orsolya

Igazságtalan állapot felszámolásáról szól a Népesedési Kerekasztal javaslata.


Kisebb vihart kavart a Népesedési Kerekasztal nemrég nyilvánosságra hozott javaslata, amely szerint a jövőben az öregségi nyugdíj kiszámításánál figyelembe kellene venni a felnevelt gyermekek számát és iskolázottságát is. A szervezet részletesen cáfolta a felmerült kritikákat: az intézkedés nem kötné össze a nyugdíjjogosultságot a gyermekneveléssel, és nem tekinthető népesedési programelemnek sem.

Mi lehet a mögöttes filozófia a javaslat mögött? A 2010-ben bevezetett családi jövedelemadó rendszere éppen azt a korábbi igazságtalan állapotot számolta fel, mely szerint az állam nem vette figyelembe, hogy valaki jövedelméből hány embert is tart el. Ugyanígy a mai, felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek sem tesznek különbséget aktív járulékfizetők között aszerint, hogy valaki állított-e maga helyett potenciális járulékfizető utódot vagy sem. Márpedig a modern nyugdíjrendszerek fenntarthatóságának ez az első számú biztosítéka. A Népesedési Kerekasztal javaslatának célja tehát pont ennek az igazságtalan állapotnak a felszámolása lenne valamilyen járulékkedvezmény formájában.

A nyugdíjrendszer problémái természetesen ennél sokkal összetettebbek. Érdemes lenne elgondolkodni a Németországban már működő fenntarthatósági faktor bevezetésén, amely a nyugdíjasok és a dolgozók aránya alapján befolyásolja a kiutalt összeget. Rendezni kell az egyéni számlák és az önkéntes nyugdíjpénztárak szerepét is.