A gyerekek nem tudják mit csinál a rendőrbácsi

Az UNICEF Magyarország legújabb kutatásából az derült ki, hogy négy magyar gyermekekből háromnak fogalma sincs az igazságszolgáltatási rendszer működéséről. Öt válaszadó gyermek közül négy szeretett volna többet tudni a jogairól, de nem az eljárás hivatalos szereplőitől, hanem velük szoros, bizalmi viszonyban álló felnőttektől és kortársaktól.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. november 27. szabo.daniel

Az UNICEF Magyarország legújabb kutatásából az derült ki, hogy négy magyar gyermekekből háromnak fogalma sincs az igazságszolgáltatási rendszer működéséről. Öt válaszadó gyermek közül négy szeretett volna többet tudni a jogairól, de nem az eljárás hivatalos szereplőitől, hanem velük szoros, bizalmi viszonyban álló felnőttektől és kortársaktól.


A gyermekbarát igazságszolgáltatás egy olyan igazságszolgáltatási rendszert jelent, amely garantálja, tiszteletben tartja, és hatékonyan érvényre juttatja valamennyi gyermeki jogot. Mindezt az elérhető legmagasabb színvonalon, a gyermek fejlettségének, érettségi fokának és az ügy körülményeinek. figyelembe vételével.

Ennek megfelelően a gyermekbarát igazságszolgáltatás jellemzői a gyermek életkorának megfelelő, gyors, az emberi méltóságot tiszteletben tartó, a gyermeki jogokat elismerő és figyelembe vevő rendszer. Ez akkor működhet jól, ha érvényre jut a gyermek joga az eljárásban való részvételre, az eljárás megértésére, a magán- és családi életének tiszteletben tartására és a méltóságára. Az UNICEF Magyar Bizottsága, a gyermekek jogi tájékozottságáról és igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos ismereteiről ez év tavaszán végzett kutatást. Az eredményekből az derült ki, hogy négy magyar gyermekekből három nem volt birtokában a szükséges információknak, amikor kapcsolatba került az igazságszolgáltatási rendszerrel. Öt  válaszadó gyermek közül négy szeretett volna többet tudni a jogairól.

A gyermekek eljárásban tapasztalt „alulinformáltsága” nem függött attól, hogy milyen személyekkel találkoztak, milyen eljárásban vettek részt.

A gyermekek többsége nem az eljárás hivatalos szereplőitől szeretett volna tájékoztatást kapni a jogairól, hanem szüleitől, tanáraitól, barátaitól, azaz a velük szoros, bizalmi viszonyban álló felnőttektől és kortársaktól. Ez egyrészt teljesen érthető, másrészt felülírja azokat a törekvéseket, hogy hivatalos személyek adjanak a gyermeknek „életkoruknak és belátási képességüknek” megfelelő tájékoztatást. A kutatási eredmények szerint alapvető fontosságú a szülők, családtagok, hozzátartozók tájékoztatása és felkészítése. Fontos továbbá, hogy a gyermekek által preferált forráshelyeken (youtube, facebook, más közösségi és web2-es oldalakon) a szükséges információk, közérthető formában hozzáférhetővé váljanak. Mivel a gyermekek az igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó információikat szinte kizárólag csak ezekről a felületekről „szerzik be”, így nem meglepő, hogy egysíkú és sablonos kép él bennük arról, hogy mi az igazságszolgáltatási rendszer egyes szereplőinek feladata. Az ő elképzelésük szerint a rendőr „véd”, a bíró „kérdez és dönt”, míg az ügyész munkájáról a gyerekek több, mint fele nem tudott érdemi választ adni.

Az UNICEF a kutatási eredményeket felhasználva kívánja felhívni a figyelmet a gyermekjogok megismerésének fontosságra, így segítve a bíróságok és más hatóságok előtti eljárásokban érintett évente közel 100.000 gyemek jogainak érvényesülését.