A hajbiznisz piszkos titkai

Ha van jövedelmező vállalkozás Angliában, akkor az a hajhosszabbítás. Évente 60 millió fontot hoz a konyhára és ez az összeg csak növekszik. De a hajbiznisz mögött nagyon szomorú tények állnak.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. november 18. Gyarmati Orsolya

Ha van jövedelmező vállalkozás Angliában, akkor az a hajhosszabbítás. Évente 60 millió fontot hoz a konyhára és ez az összeg csak növekszik. De a hajbiznisz mögött nagyon szomorú tények állnak.


Graham Wake irodájába hetente 30-40 kitömött boríték érkezik levágott copfokkal, de személyesen is érkeznek nők, akik azért vágatják le a hajukat, hogy eladják azt. Mr Wake azt mondja, ő szívesebben vásárol korrekt áron nőktől hajat, mint ügynököktől. Talán furcsa lehet, hogy a hajunk pénzbeli értékéről beszéljünk, pedig a női haj komoly értéket képvisel. Az ortodox zsidó nők parókát viselnek.  A muszlimok és az apácák eltakarják a hajukat. És ma a haj több, mint szimbólum: ez egy hatalmas üzlet.

Tükröm, tükröm…

Indiától Peruig dübörög az emberi hajkereskedelem. Anglia a világ harmadik legnagyobb haj-importőre. Az üzletág a válság ellenére évről évre többet bevételt jelent a fejlett országok számára. Egy hosszabbítás egyes szalonokban akár 900 fontba is kerülhet. “Régen havi egy hajhosszabbítást csináltam”, mondja Inach Emir, egy menő szalon vezetője. “Ma napi ketten jönnek hozzám ezzel a kívánsággal.”

Tinédzser lányok gyakran vásárolnak 10 fontért szintetikus hajat, amelyet egyszerűen tudnak rögzíteni saját hajukhoz. Természetesen a műhaj távolról sem olyan népszerű, mint az igazi, hiszen előbbit nem lehet formázni, göndöríteni,vagy egyenesíteni. Így aztán a tartósabb eredmény eléréséhez csak az emberi haj jelent megoldást.

A virágzó üzletág, a profit és a szépen egymás mellé fektetett copfok mellett azonban van egy sötét oldala is a történetnek. A legtöbb”áru” olyan országokból származik, ahol a hosszú, természetes haj még mindig a női szépség szimbóluma, ugyanakkor a nők elég szegények ahhoz, hogy megváljanak legfőbb éküktől. A copfok nagy része indiai, kínai és kelet-európai ügynökségektől származik, akik fáradhatatlanul járják a kis falvakat, hogy nevetségesen alacsony árért vásárolják meg a nők haját, akiknek még ez a kevés pénz is sokat számít.

Szépség bármi áron

Nyugtalanító híreket is lehet időnként hallani nyomornegyedekben élő gyerekekről, akiket meggyőznek, hogy egy ócska játékért odaadják a hajukat, vagy utcai támadásokról, amelyek során nőket fognak le és borotválják le a hajukat, de olyanról is lehetett már értesülni, hogy az orosz női rabok haját is áruba bocsátják. Bár sok helyen igyekeznek “etikusak” maradni, általában nevetségesen kis összegeket fizetnek a nőknek a hajukért. És persze vannak olyanok, akik semmit nem kapnak érte: Dél-Indiában sokan a hajukat áldozzák fel templomok oltárain, hogy cserébe megkapják, amiért imádkoznak – jó termést, gyógyulást, gyermekáldást, írja a The Guardian.

Mi marad az emberből?

Az a tény, hogy a beültetett haj nem feltétlenül olyan, mint a saját, a szexipar befolyását mutatja. “A divat arról szól, hogy milyen nagyszerű dolog minden, ami nem igazi. A szoláriumozott bőr, a beültetett fogak, a műmellek, a műkörmök mind erről árulkodnak. A műhaj csak egy újabb szereplő a sorban. A szépség ma már arról szól: szabadulj meg mindentől, ami természetes. Tüntess el minden szőrt a testedről és tegyél műhajat a fejedre,” mondja egy szépségkultusszal foglalkozó szakértő.

Egy olyan hajfonat, amely még sosem volt befestve, vagy akár beszárítva, akár 200 fontot is ér. Tavaly az egyik ilyen templom több, mint 22 milllió fontot (2000 millió rúpia) szedett össze a feláldozott hajak kiárusításából. És miközben számtalan nő egy fillért sem kap a hajárt, addig a másik oldalon egyre csak növekednek az árak. Ami régen 30 font volt, az most 50-60. Ha egyszer a kliensek kifizetik, miért lenne olcsóbb?