Alaptalanok az UNICEF állításai?

Az új Büntető Törvénykönyv büntethetőségi korhatárra vonatkozó része teljes összhangban van Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményben foglaltakkal, amelyet az 1991-ben Magyarország is elfogadott. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint alaptalan az UNICEF magyar bizottságának tiltakozása.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. június 27. szabo.daniel

Az új Büntető Törvénykönyv büntethetőségi korhatárra vonatkozó része teljes összhangban van Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményben foglaltakkal, amelyet az 1991-ben Magyarország is elfogadott. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerint alaptalan az UNICEF magyar bizottságának tiltakozása.


Az Egyezmény – írják – nem határoz meg konkrét büntethetőségi korhatárt, csupán annyit ír elő, hogy az Egyezményben részes államok olyan legalacsonyabb életkort állapítsanak meg, amelyen alul a gyermekkel szemben bűncselekmény elkövetésének vélelme kizárt. Ily módon az egyes államok saját maguk határozhatják meg a büntethetőségi korhatárt.

A tárca arra is felhívta a figyelmet, hogy a büntethetőség alsó korhatára általános szabály szerint nem változik, a 14. életév marad.  Az Országgyűlés által elfogadott szabályozás azonban kivételesen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, rendkívül korlátozottan megengedi a büntethetőségi korhatár 14 évről 12 évre csökkentését. Ilyen kivételesen súlyos eset a kiskorúak, gyermekek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés, és a parlamenti vita következtében a rablás, kifosztás is ebbe a sorba került. Ez esetekben is csak akkor, ha az elkövető a szükséges belátási képességgel rendelkezik.

Megjegyzik, számos európai országban van a magyarnál alacsonyabb büntethetőségi korhatár, ezekre az új Büntető Törvénykönyv kodifikálása során messzemenően figyelemmel volt a törvényalkotó. A magyar büntethetőségi korhatár megállapítása tehát – ellentétben az UNICEF Magyar Bizottsága által állítottakkal – egyáltalán nem számít kirívónak és a Gyermekjogi Egyezményben foglaltakkal ellentétesnek.

Az új Büntető Törvénykönyv alapján azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható, szabadságvesztés vagy egyéb büntetés kiszabására tehát nem lesz lehetőség, kizárólag intézkedésre.

Emellett az új Btk-nak köszönhetően a gyermekek büntetőjogi védelme sokkal erősebb lesz. Külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függnek össze. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz. Emberölésnek minősül majd, ha az elkövető 14. életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír. A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elévülés úgy változik, hogy a sértettnek a 18. életévének betöltése után is lehetősége és megfelelő ideje (5 év) lenne a feljelentés megtételére – áll a kommünikében.