Család vagy karrier?

Milyenek a magyar édesanyák lehetőségei az atipikus foglalkoztatás terén? Vannak-e megfelelő módszerek és gyakorlatok a családi élet és karrier összeegyeztetésére, és mit tehet egy program azért, hogy a munkáltató és a munka világába visszatérő édesanyák egymásra találjanak? Dr. Bárdos Krisztina, az Iparfejlesztési Közalapítvány ügyvezető igazgatója, Kálmán Edina, a projekt ötletgazdája és Németh Sarolta, a projekt kommunikációs vezetője voltak a Rádió Orient vendégei.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. október 27. Gyarmati Orsolya

Milyenek a magyar édesanyák lehetőségei az atipikus foglalkoztatás terén? Vannak-e megfelelő módszerek és gyakorlatok a családi élet és karrier összeegyeztetésére, és mit tehet egy program azért, hogy a munkáltató és a munka világába visszatérő édesanyák egymásra találjanak? Dr. Bárdos Krisztina, az Iparfejlesztési Közalapítvány ügyvezető igazgatója, Kálmán Edina, a projekt ötletgazdája és Németh Sarolta, a projekt kommunikációs vezetője voltak a Rádió Orient vendégei.


A kisgyermek melletti munkavállalás nehéz helyzetet jelent mind a munkaadónak, mind a munkavállalónak, ezt azonban odafigyeléssel és célzott fejlesztéssel meg lehetne oldani – fejti ki Kálmán Edina. Magyarországon a dolgozók kilencven százalékának nincs lehetősége atipikus munkavégzésre, míg Hollandiában az emberek kétharmada dolgozik így, az EU huszonhét országának teljes lakosságára vetítve pedig az atipikus munkavégzés aránya a dolgozók számának egyharmada.

Magyarország jelentősen elmaradott ezen a téren: az anyák többsége általában a harmadik év után megy vissza dolgozni, az édesapák pedig a legritkább esetben maradnak otthon a gyermekekkel. Ha több gyermek születik, az otthon töltött idő a három év sokszorosára is nőhet, és minél hosszabb időt tölt otthon az édesanya, annál nehezebb visszatérnie, hiszen az évek múlásával csökken a munkatapasztalat a karrierépítés lehetősége.

Míg az édesanyák félnek az indok nélküli elbocsátástól, nincs lehetőségük a megfelelő gyermekfelügyeletre, kevés a bölcsődei férőhely, nincsenek megfelelő információik, addig a cégeknél a jó gyakorlatok ismerete és a megfelelő tapasztalat hiányzik: a vállalatok leginkább attól félnek, hogy a kisgyermekes szülők nem tudják megfelelő kiszámíthatósággal ellátni a munkájukat. A magyarországi munkaadók még mindig a rendelkezésre állást, a fizikai jelenlétet tartják a legfontosabbnak. Kevés cég ismeri fel, hogy a kisgyermekes a szülők jobbak a multitasking-ban, a figyelem megosztásában, a hatékony időkezelelésben, és megfelelő bánásmód esetén nagyobb a lojalitásuk az őket foglalkoztató cégek felé.