Császármetszés után együtt a babával – valóban lehetetlen?

A szülés utáni baba-mama bőrkontaktnak rendkívül fontos szerepe van. Ugyanakkor azoknál a nőknél, akiknek császármetszéssel születik a babájuk, erre szinte semmi esély nincs. Vajon változhat a rutin?

A XX-XXI. században rutinná vált elválasztani az újszülötteket az anyjuktól, ami komoly törést jelentett a természet rendjében. Régen az újszülöttek életben maradása nagyrészt az anyával való 24 órás testközeli kapcsolaton, kontakton múlt.  

Régen…

Az a gyakorlat, hogy a megszülető kisbabákat elviszik anyjuktól 1900 körül kezdett kialakulni. Akkoriban szinte minden szülő nőt elaltattak, vagy legalábbis elkábítottak, s ezáltal lehetetlenné vált számukra, hogy szülés után a babával foglalkozzanak. Mivel az anyák nem tudtak törődni az újszülöttekkel, a kórházak csecsemőosztályokat alakítottak ki, ahol a kicsiket a szülés után átlagosan 24-48 órán át látták el, megakadályozva ezzel az anyával való, alapvető fontosságú kapcsolat kialakítását. Az egyik érv az volt, hogy “megvédjék” a babákat az anya által esetlegesen hordozott fertőzésektől.

Egy 1950-es években szült nő, Marie Mongan így idézi fel gyermeke születésével kapcsolatos emlékeit: “Rám tették a maszkot, amiből étert kellett belélegeznem. A következő, amit fel tudok idézni az, hogy tájékoztatnak: gyönyörű kisfiút “szültem”, akit reggel meg is nézhetek majd. Az elkövetkező öt napban valóban láthattam a gyermekemet egy üvegablakon keresztül, egy nővér karjaiban. Semmiféle közelebbi kapcsolatot nem engedélyeztek vele.”

Változás

1961-ben egy Brazelton nevű orvos cikket publikált arról, mennyire ártalmas az altatás a megszülető babák számára. A tanulmány hatására gyorsan csökkenni kezdett az altatásban végzett szülések aránya, így mind az anyák, mind a babák jóval “éberebb”, tudatosabb állapotban voltak a szülés során, és képessé váltak közvetlen kontaktra is. Emellett a császárral szülő anyákat sem altatták már, csupán helyi érzéstelenítést kaptak, így ők is ébren lehettek, amikor megszületett a gyermekük.

Az elmúlt harminc évben végtelen számú kutatás bizonyította a szülés utáni azonnali kapcsolat fontosságát, előnyeit. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy amikor a tudósok azt vizsgálták, hogy mi történik, ha a babákat és az anyákat nem választják el, kísérleti szakaszról beszéltek, miközben az állatvilágban az számított kísérletinek, ha elválasztották az anyaállatot a kicsinyeitől…

Mai gyakorlat

Noha a legtöbb anya rögtön szülés után képes gondoskodni újszülöttjéről, és a kutatások nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az azonnali és folyamatos baba-mama-kapcsolat fontosságára és előnyeire, a kórházak szemléletmódja csak lassan változik. Amerikában a a normál szülések 37 százalékánál jellemző a rutinszerű szeparáció, míg a császármetszéseknél ez az arány 86 százalék, ami komoly kérdéseket vet fel a kötődés kialakulását és a szoptatás lehetőségét illetően.

Az azonnali kapcsolat előnyei

Azok a babák, akik a szülés után rögtön, vagy nagyon rövid időn belül az anyukájukkal lehetnek, átlagosan kétszer annyi eséllyel képesek kizárólag anyatejjel táplálkozni az első 3-6 hónapban, mint azok a babák, akiket elválasztanak az édesanyjuktól, írja az evidenbasedbirth.com

Persze azt is fontos kiemelni, hogy nem minden édesanya van olyan állapotban szülés után, hogy azonnal gondoskodni tudjon a gyermekéről. Ilyen esetekben az apa az, aki az anyát helyettesítheti a közeli fizikai kapcsolat kialakításában addig, amíg az anya jobban nem lesz.  



Csak hozzáállás kérdése…

Bár a legtöbb kórházi protokoll császármetszéssel történő szülés esetén eleve kizárja az azonnali baba-mama-kapcsolatot, mégis, néhány kórház vette a fáradtságot, hogy lehetőséget teremtsen a császáros anyukák számára az azonnali kontakthoz. A tapasztalatok annyira pozitívak voltak, hogy ezek a kórházak éppen az együttlétet tették rutinná.

Egy louisianai kórház 2011-ben átállt a babák és mamák együtt-tartására még császármetszés után is. Az egyik legnagyobb kihívás az volt, hogy olyan helyiségeket alakítsanak ki, ahol a császármetszés után azonnal átkerülhet az anyuka a babával a saját ágyába anélkül, hogy elszakítanák őket egymástól. A kórházi személyzet azonban megoldotta ezt a problémát, nagyobb császáros szobákat alakítottak ki és minden ágy mellé hősugárzót tettek a babák számára. Ezen kívül minden egyes szobában rendelkezésre állt minden olyan eszköz és gyógyszer, amire szükség lehet császármetszés után. A korábbi gyakorlattal ellentétesen a kórházban nem a babákat vitték el a csecsemőosztályra, hanem a nővérek jöttek be a baba-mama szobába ellátni az újszülötteket.

És a visszahangok? A kórházban az első évben 42 százalékról 4 százalékra csökkent azoknak a babáknak az aránya, akik nem lehettek együtt az anyukájukkal közvetlenül születésük után. Mindenki nagyon elégedett volt az új rendszerrel az orvosokat, az anyukákat és a nővérkéket is beleértve. A nővérkék elmondták, hogy sokkal könnyebben megy a szoptatás az anyukáknak. Látva az együttgondozás hatalmas előnyeit, a kórházi személyzet úgy döntött, megvárják, amíg az anyukának sikerül elkezdenie a szoptatást és csak utána végezték el a kötelező K-vitaminpótlást és egyéb vizsgálatokat.