Cserkészet – ahol jó gyereknek lenni

A világ mindössze hét országában nincsenek jelen, Magyarországon pedig már 1912-ben létrehozták szövetségüket. A cserkészet jelenleg a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma: több mint 200 országban közel 40 millió tagot számlál. A cserkészet közösségformáló ereje és az élményt adó, ugyanakkor értékteremtő nevelő programok igyekeznek pótolni a mai társadalom hiányosságait.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. április 13. bencze.aron

A világ mindössze hét országában nincsenek jelen, Magyarországon pedig már 1912-ben létrehozták szövetségüket. A cserkészet jelenleg a világ legnagyobb ifjúsági mozgalma: több mint 200 országban közel 40 millió tagot számlál. A cserkészet közösségformáló ereje és az élményt adó, ugyanakkor értékteremtő nevelő programok igyekeznek pótolni a mai társadalom hiányosságait.


A cserkészmozgalom alapítója Bi-Pi, azaz Lord Baden-Powell of Gilwell a XIX. század közepén született Londonban. Katonai pályafutása során tapasztalta meg, a fiatalok milyen komoly teljesítményre képesek egy-egy kiélezett szituációban. Ennek hatására rendezett 1907-ben tábort a La Manche-csatorna Brownsea nevű szigetén húsz fiatal fiú számára. A kezdeményezés hatalmas sikert aratott, melyet egy könyv követett Cserkészet fiúknak címmel. Bi-Pi szinte az egész világot beutazta, így a kezdeményezés hamar elterjedt.

A világon jelenleg hét olyan országot tartanak számon, ahol nincsen cserkészet. Afganisztánban, Kubában, Laoszban, Mianmarban, a Kínai és a Koreai Népköztáraság területén betiltották a mozgalmat, Andorrában pedig sosem volt.

Sikertörténet Magyarországon is

Nem sokat kellett várni Magyarországon az első cserkészcsapatok megjelenésével (1910), és a mozgalom 1912-re már intézményesült formában létezett. A Magyar Cserkészszövetség fénykorát a két világháború között élte: az ifjúság valláserkölcsi nevelése mellett a Trianon utáni Magyarország nemzetközi kapcsolatainak építésére helyzeték a hangsúlyt. Olyan jelentős személyiségek álltak a cserkészet mellé, mint gróf Teleki Pál vagy Sík Sándor piarista tartományfőnök, aki többek között a magyar cserkészpedagógiát dolgozta ki. Hazánk nemzetközi elismerésként 1933-ban Gödöllőn adhatott otthont a 26.000 fő részvételével tartott 4. cserkész világdzsemborinak. A politika azonban nem sokkal később közbeszólt: a II. világháború után a Magyar Kommunista Párt megszüntette az akkora már ötvenezresre duzzadt cserkészmozgalmat, és helyébe – szovjet mintára – az úttörőmozgalmat állította.

Az 1989-es újraindulást komoly várakozás előzte meg, azonban az eufória már a kilencvenes évek közepén eltűnt, és a vezetőség tehetetlensége miatt a mozgalom mélyrepülése 2006-ig tartott. Az új elnökség az elmúlt években sokat tett a megkopott népszerűség visszaszerzéséért. A jelenleg 8000 főt számláló szövetség mellett máshol is találkozhatunk követőkkel a Kárpát-medencében: a rendszerváltozás óta a határon túli magyarság körében is mindenütt újjáalakultak a cserkész szervezetek, Erdélyben 2000, a Felvidéken 1500, a Vajdaságban 800, Kárpátalján 200 tagot tartanak számon.

Értékek mentén

A cserkészet közösségformáló ereje és az élményt adó, ugyanakkor értékteremtő nevelő programok igyekeznek pótolni a mai társadalom hiányosságait. Cserkésznek már hétéves kortól lehet jelentkezni, felső korhatár nincsen. A legtöbben 10-12 éves korban találkoznak a cserkészettel az iskolákban rendezett toborzások alkalmával, melyeket a szövetség helyi vezetői tartanak. A cserkészek mindennapjairól és a gyerekekre váró kihívásokról a hamarosan megjelenő interjúnkban olvashatnak többet, melyet Buday Barnabással, a Magyar Cserkészszövetség elnökével készítettünk.