E-book: klikkel, letölt, olvas

Egy blogíró nemrég elgondolkodtató történetet osztott meg az olvasókkal. Elvitt egy számára már feleslegessé vált könyvet az antikváriumba, de mielőtt otthagyta volna, még gyorsan átlapozta a kötetet, nincs-e elszakadva, nem sérült-e? Ekkor pillantotta meg édesapja nevét, aki gyermekként hagyta a könyvben kézjelét. Ettől a perctől kezdve a kötet bloggerünk számára könyvtára egyik legfontosabb darabjává vált. A blogíró úgy véli, ilyen élménye csak nyomtatott könyvekkel kapcsolatban lehet az embernek, hiszen kizárt, hogy egyszer majd meghatottan szorítjuk magunkhoz az ötven éve vásárolt e-könyvolvasót, amit valamikor régen egyik szeretett felmenőnk nyomkodott saját kezével…

Az ősdigitális kortól napjainkig

Emlékszünk még, amikor 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia megnyitotta (elektronikus) kapuit? Persze akkor már egy ideje a Magyar Elektronikus Könyvtár is szorgalmasan digitalizálta köteteit, de az annyira nem kapott nagy visszhangot, mint a DIA. Akkoriban rengeteg szó esett “forradalmian új” adattárolásról és “az idő vasfogával dacoló” módszerekről. Megkönnyebbültünk, de valahogy furcsa érzés is volt, hogy legnagyobb íróink-költőink életműve elfér egy parányi adathordozón. Akkor ez még nem ment nekünk annyira. És ma?

Nos, azért ennél jobban állunk. Az okostelefon már szinte alap, de az e-bookolvasók is szép számmal villannak ki a táskákból, és egyre több ember kezében látjuk az olvasógépeket villamoson, megállóban, kávézókban. Annak, hogy sokszor a huszonéves korosztályból kerülnek ki a felhasználók, többek között nyilván az az oka, hogy ők sokkal hamarabb átlátják és megtanulják az újabb és újabb eszközök használatát, mint az idősebb generációk, és miközben lehet, hogy nyomtatott könyvet még véletlenül sem fognának a kezükbe, egy e-bookban kiegyeznek és még az olvasást is megszerethetik a végére.

Elférnek egymástól?

Az egyik legnépszerűbb elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cég, az Amazon brit és amerikai “szárnya” már áttörte a nagy falat, és tavaly több e-könyvet adott el, mint nyomtatottat. Természetesen a pánik, ami sok országban – mondjuk nem az Egyesült Államokban – kitört, amikor az e-könyvek megjelentek, újból felerősödött. A Vége a Gutenberg Galaxisnak-típusú riadozóknak azonban valószínűleg nem kell attól tartaniuk, hogy néhány év múlva néma csönd és üresen álló polcok fogadják őket kedvenc könyvtárukban. Ahogy annak idején az újságok sem tűntek el a rádió megjelenése miatt, és ahogy a mai napig hallgatunk rádiót a televízió jelenléte ellenére, úgy a nyomtatott és a digitalizált könyv is megférhet egymás mellett békében.

Előnyök és hátrányok

“Éljenek a fák! Ha elektronikus könyvet vásárol, ők is hálásak!” – hangzik a Mercator elektronikus könyvkiadó mottója. Dr. Pétery Kristóf, a kiadó vezetőjének a  honlapon megfogalmazott véleménye szerint annak idején azért vágott bele e-könyvek kiadásába, mert egyrészt tenni akart a környezet védelméért, másrészt sokszor maga is tehetetlenül állt a könyvesboltokban, könyvtárakban, antikváriumokban egy-egy régebbi kötetet keresve. Honlapján ma hatszáz ingyenesen letölthető e-könyv érhető el, és számos egyéb digitalizált kötet, amelyek pár száz forintért találnak gazdára.

Ami valóban verhetetlenné teszi az e-könyveket a nyomtatott verzióval szemben, az az alacsony ár. A kiadóknak jóval kevesebbe kerül egy e-könyv “előállítása”, mint egy hagyományos kiadvány megjelentetése, hiszen itt nem kell számolni papírral, nyomtatási költségekkel, szállítással, stb. Éppen ezért van az, hogy a világhálón elég beírnunk a keresett könyv címét és azt a varázsszót, hogy e-book, vagy e-könyv, hogy egy kattintás, valamint pár másodperc várakozás után már olvashassunk is. 


Itt térjünk ki egy pillanatra az olvasás eszközéül szolgáló berendezésekre is. Az e-könyv azt jelenti, hogy egy nyomtatott kötetet digitális formába konvertáltak, hogy innentől kezdve olvasható legyen a mű PC-n, laptopon, vagy – a legjobb esetben – kifejezetten erre a célra gyártott e-book olvasón. Utóbbiak közül rendkívül széles a választék, árban pedig a gyanúsan olcsó 15 ezres készüléktől elmehetünk egészen 130 ezerig is, bár a rutinosabbak eleve külföldről (Anglia, Amerika) rendelik, s így nagyjából 20-30000 forintért már egészen komoly, megbízható készülékeket lehet kapni.

Ha hiányzik a könyvszag…

Sokaknak két alapvető kifogása van az e-könyvek olvasásával szemben: a monitor bántja a szemet, és hiányzik a nyomtatott könyvből sugárzó varázs. Az első érvvel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az tény, hogy e-könyvet nem jó számítógép-monitoron olvasni, viszont a jobb minőségű e-olvasók kifejetten ezen okból kifejlesztett, úgynevezett e-ink-rendszerrel rendelkeznek, ami által az olvasás nem fárasztja, vagy rontja a szemet. Utóbbi érvvel egyet kell értenünk: egy e-könyvolvasó valóban hideg és személytelen, nem lehet érezni a lapok illatát, a papír textúráját, ez egy berendezés, egy kütyü, amivel vagy meg tudunk barátkozni, vagy nem. Természetesen erre is született megoldás, ami első pillantásra annyira kiábrándító, hogy arra nincs is szó, viszont, ha nem merülünk el a nyomtatott könyvek leáldozása okán érzett fájdalmunkban, akkor akár tréfásnak, sőt, leleményesnek is felfoghatjuk. Tehát arról van szó, hogy egy cég kifejlesztette az e-könyvolvasókkal kompatibilis könyvillatú sprayt, amellyel valahogy a szerkezetbe juttatva lehet illúzót kelteni. A termék klasszikus dohos, ropogós szalonna (?), macskaszagú, új könyv-illatú és végül romantikus viola és lószagkombós változatban kapható. Kérdéseiteket ezzel kapcsolatban szívesen továbbítjuk a cégnek, és igen, nekünk is vannak kétségeink…

Nálunk oktatási segédanyag…

Ellenérvként szokott még felvetődni, hogy egy e-könyv “lapjain” nem lehet jegyzetelni, szöveget kiemelni, de természetesen ez az akadály már jóideje elhárult, mindkettő megoldott, ráadásul a szöveghez csatolhatók különböző multimédiás elemek (videók, szótár, szövegben keresés), állítható a betűméret és a háttérvilágítás.  Az e-könyvek egyébként Magyarországon még mindig nem olyan elterjedtek, mint más országokban, mégis, a legtöbb hazai könyvkiadó lát benne fantáziát,  többek között azért, mert például az iskolai oktatásba is remekül illeszkednének az e-könyvek, legyenek azok kötelező olvasmányok – amelyek nagyrésze elérhető a netről ingyen -, szótárak, nyelvoktatási segédeszközök, szakkönyvek, vagy bármi más. Hányszor futottunk mi magunk is hiábavaló köröket különböző könyvtárakban, hogy beszerezzük az éppen előírt, elolvasandó kötetet, de már vagy kikölcsönözték, vagy eleve meg sem lehetett szerezni! Nos, az e-könyveknél ez a veszély nem fenyeget, és valljuk be, az is nagy előny, hogy egy könyvtárnyi anyagot hordozhatunk egy készülékben.

Náluk oktatási főelem

Mint említettük, nálunk ez az egész oktatásos-könyvtárazós-olvasásos dolog még eléggé gyerekcipőben jár, ami a digitalizálást illeti, egészen más a helyzet viszont Dél-Koreában, ahol az Oktatási Minisztérium bejelentette: 2015-ig az ország minden oktatási intézménye átáll az elektronikus tankönyvekre. A mintegy két és fél milliárd dolláros program az Intelligens Oktatás nevet viseli. A kütyümániájukról híres ország diákjai az órákon és otthon mindent laptopon keresztül tanulnak majd. Itt csinálják meg feladataikat, ezen keresztül kapják meg a házi feladatokat és természetesen az elkészült leckét is a számítógépen keresztül küldik el a tanárnak. Nincs többé kitépett lap, elveszett jegyzet, de olyan sem, hogy valaki egy kis influenza miatt lemaradjon egy héttel, hiszen a számítógép otthon a betegágyban is bekapcsolható, s a kis náthás gyerekek online követhetik, mi folyik éppen az osztályban. (És nem, az influenzavírusok nem fertőznek internetkapcsolaton keresztül…) Aki pedig a padra borulva zokogná vissza régi kedves, gyűrött könyveit-füzeteit, azoknak majd küldünk néhány könyvspray-t vígasztalásképpen!