Egyre kevesebb gyerek lóg az iskolából

Immár hivatalos adatok támasztják alá a tavalyi tanévben bevezetett új szabályozás létjogosultságát, mely iskolába-járáshoz kötötte egyes segélyek kifizetését. A 2010-11-es iskolaévben drasztikusan csökkent azon diákok száma, akik 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzást szedtek össze.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. augusztus 31. szabo.daniel

Immár hivatalos adatok támasztják alá a tavalyi tanévben bevezetett új szabályozás létjogosultságát, mely iskolába-járáshoz kötötte egyes segélyek kifizetését. A 2010-11-es iskolaévben drasztikusan csökkent azon diákok száma, akik 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzást szedtek össze. Egy a lapunknak nyilatkozó borsodi tanár szerint van még mit javítani az arányokon.


Mint ismeretes, a kormány döntésének értelmében tavaly augusztus végétől megteremtődött az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének lehetősége. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben egy gyermek nem teljesíti tankötelezettségét és összegyűlik tíz igazolatlan órája, a jegyzői gyámhatóság első lépésként felszólítja a szülőt arra, hogy a tankötelezettség további nem teljesítése a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg az iskoláztatási támogatás felfüggesztését vonhatja maga után. Amennyiben a diák ezt követően sem teljesíti tankötelezettségét és 50 igazolatlan órája összegyűlik, a jegyzői gyámhatóság felfüggeszti az iskoláztatási támogatást.

Fontos, hogy a jegyzői gyámhatóságnak e körben – a korábbi szabályozással ellentétben – nincs mérlegelési lehetősége: az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével jár.

Nemrégiben az illetékes minisztérium hivatalos adatokat közölt az új rendelkezés tapasztalatairól. A 2010/2011-es tanévben összességében 7427 diák iskoláztatási támogatásának megvonását rendelték el a helyi gyámhivatalok.

Borsod az élen
Területi eloszlásban a hiányzások tekintetében kiemelkedik Borsod, ahol az összes kiskorú 0,9 százaléka, vagyis 1325 tanuló esetében került sor jogerős felfüggesztésre. A “dobogó második fokára Nógrád állhatott (0,7%, 249 tanuló), őket Heves (0,7%, 380 tanuló) és Jász-Nagykun-Szolnok megye (0,7%, 515 tanuló) követi.

A Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság az adatok kapcsán emlékeztetett: az újfajta szabályozást többek között a 2007 és 2009 közötti statisztikák is szükségessé tették, hiszen megállapítható, hogy e két év alatt mind a szabálysértési eljárások, mind a pénzbírságot kiszabó határozatok száma emelkedett. 2007-ben a tankötelezettség megszegése miatt 25433 feljelentés érkezett, ezzel szemben 2009-ben már 44361.

Mindez egy olyan jogszabályi közegben, ahol a szankcionálást a helyi gyámhatóság döntésére bízták, ezért nem bírt egyetemes kötelező hatállyal. Ezzel szemben az elmúlt tanévben több, mint 31 ezer gyermek érte el a 10 igazolatlan órát, de figyelmeztetések hatására közülük „csak” 13289, alig több mint 40% érte el az 50 igazolatlan tanórát, ezt követően 7427 esetben függesztették fel az iskoláztatási támogatást jogerősen.

 

Lógnak, pedig már dolgozniuk kellene
Az iskolakerülés éppen azon fiatalok körében a legmagasabb, akik családjai szociálisan nehéz helyzetben vannak, akik, számára az egyetlen út, ami őket a mélyszegénységből és a munkanélküliségből kivezethetné, hogy tanulmányaikat befejezik és szakképzettséget szereznek. A minisztérium adatai szerint ugyanakkor a tanulók csaknem felét sikeresen vissza tudták terelni az iskolákba, miután a 10. igazolatlan órát követően figyelmeztetésben részesültek. Azoknál a gyerekeknél, ahol jogerőssé vált az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, több mint 70 százalék szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesült.

Még elgondolkodtatóbb azonban az a tény, hogy a statisztikák szerint az iskolai hiányzások életkor alapján pedig a felnőttkor küszöbén állók között a legkirívóbb. Hogy mennyire közvetlenül és égetően összefügg az iskolakerülés és a munkanélküliség, jól mutatja, hogy ahol – az 50 órás hiányzás ellenére – nem lehetett elrendelni az iskoláztatási támogatás felfüggesztését, ott az esetek csaknem felében az ok a felnőttkor elérése volt. Ezeknek a fiataloknak már most a munkaerőpiacon kellene elhelyezkedniük.

Van még mit faragni az arányokon
Lapunk kérdésére egy Borsod-megyei középiskolai tanár elárulta: már a jogszabály tervezése előtt is kiemelt téma volt a tanáriban az igazolatlan mulasztások ügye, hiszen – hangsúlyozta – főleg az országnak “ebben a szerencsétlenebb részében” gyakorlatilag mindennapos és kiterjedt a jelenség.

A nevét nem vállaló pedagógus szerint nem kell ahhoz túl széleslátókörűnek lenni, hogy az emberek tudják, kiket is érint tömegesen ez a probléma: ezen a környéken a roma származású diákok maradnak ki leginkább az órákról – fogalmazott -, majd hozzátette, hogy azért a többieket sem kell félteni.

Az új jogszabály sikerességét firtató kérdésünkre a tanár elmondta, hogy az államtitkárság által nyilvánosságra hozott statisztika feltehetően fedi a valóságot, és noha az ő intézményükben nem a legrosszabbak az arányok, mégis érezhető volt a változás.

Mint kiemelte, a rendeletet sokan tarthatják etikátlannak, hiszen egyfajta “zsarolás” ez a családokkal szemben, de – mutatott rá – el kell fogadni, hogy a legérintettebb néprétegnek igenis csak iskolán, az oktatáson keresztül van esélye a felemelkedésre, a jobb életre. Éppen ezért – zárta mondandóját – további lépések is szükségeltetnek.