Egyre több éhező diákkal szembesülnek az amerikai tanerők

Amerikai általános iskolák tanáraival készült vizsgálat szerint ötből háromnak vannak éhező diákjai, ráadásul sokuk úgy látja, a helyzet romlik. A tanerők az iskolai étkeztetés átszervezését sürgetik.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. szeptember 04. szabo.daniel

Amerikai általános iskolák tanáraival készült vizsgálat szerint ötből háromnak vannak éhező diákjai, ráadásul sokuk úgy látja, a helyzet romlik. A tanerők az iskolai étkeztetés átszervezését sürgetik.


A tanév kezdetével a gyermekéhezés ellen életre hívott „No Kid Hungry” kampány kapcsán készült az a felmérés, amely rámutat arra, a tanárok milyen gyakran szembesülnek éhező diákokkal az iskolában. Az ezer általános iskolai tanár bevonásával készült kutatás eredményei szerint ötből hárman tapasztalják a problémát saját diákjaik körében, ezek nyolcvan százaléka szerint az érintett tanulók legalább heti egyszer éhesen mennek az iskolába. A helyzet Arkansas államban a legrosszabb, ahol tízből több mint hét tanár jelzett ilyen problémát.

A lekérdezés szerint a tanárok 56 százaléka mondta el, hogy számos diákja esetében az iskolai étkezés az elsőszámú táplálékforrás. Arkansas esetében ez az adat 71 százalék.

A tanárok hangsúlyozzák, hogy az éhezés az iskolai teljesítményen is nyomot hagy: a tanulók nem tudnak az órán koncentrálni, ha korgó gyomruk köti le a figyelmüket. A problémára válaszul az oktatók igyekeznek mind nagyobb arányban tájékoztatni a szülőket az iskolai étkezési programokról, a rászorulókról tájékoztatni az iskolai programfelelősöket, de szükség szerint saját pénzükből is vásárolnak az éhes gyerekeknek ennivalót. Ez utóbbi megoldást a megkérdezett oktatók több mint fele alkalmazza.

A kutatás szerint az oktatók úgy vélik, az iskolai reggeliztetésre kellene a legnagyobb hangsúlyt fektetni. Tízből kilencen értenek egyet azzal, hogy egy kiadós reggeli nagyban hozzájárul a tanulás eredményességéhez. 95 százalékuk szerint jobban koncentrál az a gyerek, aki reggelizett tanítás előtt, sőt, 73 százalékuk szerint jobban is viselkedik.

A pozitív hatások ellenére sok gyerek nem él az iskolai reggeli lehetőségével: részben azért, mert nem érkeznek időben ahhoz, hogy a tanórák előtt legyen idejük megreggelizni, részben pedig azért, mert nem akarják magukra venni a „szegény gyerek” stigmáját azzal, hogy mások látják őket a támogatott reggelit fogyasztani. Az oktatók szerint ezt a negatív percepciót fel lehetne oldani azzal, ha minden iskolás kapna az iskolában reggelit, nem csak a rászorulók.

 

(Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél)

Facebook http://www.facebook.com/ELTEtatk