Életét adta értünk

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a Katolikus Egyház. E napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartása követik egymást. A templomokban általában délután három órakor, Jézus kereszthalálának időpontjában keresztútjárást is tartanak.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. március 29. Gyarmati Orsolya

Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a Katolikus Egyház. E napon az egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartása követik egymást. A templomokban általában délután három órakor, Jézus kereszthalálának időpontjában keresztútjárást is tartanak.


Az igeliturgia részeként a szenvedéstörténetet, a passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, felidézve ezzel Krisztus szenvedését. Az egyetemes könyörgések során az egész egyházért, minden hívő emberért, valamint a nem hívőkért, a világi vezetőkért és a szenvedőkért is imádkoznak a liturgián résztvevők. Az ezután következő kereszthódolat során egyenként vonulnak a hívek a feszület elé, Isten iránti imádatukat térdhajlással vagy a kereszt megcsókolásával fejezik ki. A szertartás után Jézus testét szimbolikusan a szentsírba helyezik, sok helyen a hívek imádkozva őrzik a sírt.

Az egyház nagypénteken szigorú böjt megtartására kéri a híveket. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.