Exkluzív: újabb módosító javaslat a köznevelési törvényhez

A Családháló értesülése szerint újabb módosító javaslatot nyújt be a KDNP-s Michl József a köznevelési törvény tervezetéhez. Lapunk kérdésére a képviselő azt mondta: az ellenzék azért támadja ennyire dühödten a törvényt, mert átszabja a teljesen liberális értékekre építő rendszert.

Az eredeti módosító javaslat (T/4856/128.) – melyet egyébként a szakbizottság nem támogatott – törölte volna a tervezetből a következő mondatot: „A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak”. Benne hagyta volna viszont az előtte áll passzust (“A gyermek, a tanuló, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben”).

Michl József szerint a mondat azért volt szükségtelen, mert csak megismételte az első kikötéseit, mely remekül megfogalmazta, mit nem tehet egy pedagógus. Meglátását azonnal hatalmas sajtóvisszhang követte, a csütörtöki Népszava például címlapon támadta (Felebaráti koki és saller is lesz az oktatásban?) a kezdeményezést, mert az szerinte újra engedélyezné az iskolai “gyermekbántalmazást”.

A KDNP-s képviselő információink szerint most új módosítót nyújt be, mert, mint mondta, egyértelművé szeretné tenni szándékát, mely távolról sem jelentette, jelenti, hogy támogatna bármilyen formájú és súlyú iskolai erőszakot.

Úgy tudjuk, hogy a törvényjavaslat 46 . § (2) bekezdése a következőképpen változna: “A gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A gyermek, a tanuló személyiségének védelme érdekében nem engedhető meg a lelki és szellemi terror, az egészségügyi állapotának veszélyeztetése, a vele szemben gyakorolt szóbeli erőszak,  a kigúnyolás, az önbecsülésének megsértése, a kommunikációs és infokommunikációs lelki és szellemi hátrányos befolyásolás, a szexuális bántalmazás, zaklatás, erőszak, hitbéli és vallásos meggyőződésének kicsúfolása, minősítése és megsértése, alapvető érzelmi igényeinek és szükségleteinek megtagadása, az igaztalan gyanúsítása és természetesen a gyermekkel szembeni szeretetlenség.”

Michl József kérdésünkre úgy fogalmazott: az egész köznevelési törvény átírása alapvetően nem érdeke sem a szocialistáknak, sem pedig a liberális LMP-nek, ezért minden kis részletbe belekapaszkodnak, hogy támadhassák azt. “Nem tudom elképzelni sem, ki és hogyan olvasta ki azt a szándékot az eredeti módosítómból, hogy támogatnám az iskolai erőszakot. Ez természetesen nincs így” – szögezte le.

Ötgyermekes apaként – tette hozzá – talán joggal mondhatom, hogy értek valamit a neveléshez, nem újságból, nem tankönyvből tanultam, hogyan kell gyermeket nevelni. Azzal együtt – hangsúlyozta -, hogy személy szerint minden tasliért hálás vagyok egykori tanáraimnak, semmilyen formában nem támogatom a nevelés ezen formáját.

Természetesnek tartja, hogy az MSZP és az LMP élesen támadja az egész tervezetet, hiszen – fogalmazott – ez az ő gondolkodásmódjukkal abszolút szembe megy. “Meg kell próbálniuk bebizonyítani, hogy mi valami nagyon durva dolgot szeretnénk művelni a gyerekekkel, hiszen ők nem szeretnének erkölcsről, becsületről és rendről hallani az iskolában, ennyi az egész.”

***

Közben fideszes képviselők is újabb módosító indítványokat nyújtottak be a köznevelési törvényjavaslathoz: a Fidesz oktatáspolitikusai négyéves kortól tennék kötelezővé az óvodát, és elvetnék a pedagógusok minimálbér alapú bérrendszerét is – tudta meg az MTI.

Négy fideszes képviselő – Pósán László, Demeter Zoltán, Sági István és Kucsák László – nem a mindenkori minimálbér 180 és 200 százalékban határoznák meg a főiskolai, illetve egyetemi végzettségű pedagógusok illetményalapját, hanem annak meghatározását minden évben a költségvetésre bíznák. Az életpályamodellhez kapcsolódó változtatást azzal indokolják, hogy a minimálbér alapú bérrendszer meggátolhatja a differenciáltabb döntéseket.

A szakpolitikusok négyéves kortól tennék kötelezővé az óvodát. A tervezett rendelkezés szerint ha egy gyermek az adott év augusztus 31-ig betölti a negyedik életévét, akkor szeptembertől óvodai foglalkozáson kell részt vennie legalább napi négy órában. Ezzel szemben az oktatási államtitkárság – a jelenlegi öt helyett – hároméves kortól írná elő az óvodáztatást, de lehetőséget biztosítson arra, hogy az óvodavezető a szülő kérelmére és a védőnő egyetértésével – indokolt esetben – felmentést adjon a kötelező óvodai nevelés alól. Az óvodáskor alsó határának megemelésével ez utóbbi lehetőséget elhagynák a Fidesz képviselői, vagyis négyéves kortól kötelező lenne az óvoda.

Azt is kimondanák, hogy abban az évben, amikor a gyermek betölti a hétéves kort, akkor kezdhet újabb évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői bizottság javasolja, hogy még egy évig maradjon ott. Szerintük ez csekély számú gyermeket érint.

Egy kapcsolódó módosító indítványban változtatnának a tankötelesség kezdetének megállapításán is: így a gyermek tankötelessé abban az évben válna, amelyben augusztus 31-ig betölti a hatéves kort, de legkésőbb az azt követő második évben.

A fideszes politikusok azt is deklarálnák, hogy az oktatási intézmények pedagógiai céljainak érdekében a tanárok feladata, hogy megismerjék a szülők véleményét és törekedjenek a megnyerésükre. Szintén a tanárok kötelességeként rögzítenék, hogy a szülőket a gyermekük nevelésével, oktatásával kapcsolatos kérdésekről rendszeresen tájékoztassák, illetve – ha szükségesnek tartják – figyelmeztessék.

Fideszes képviselők a múlt héten már több mint százhetven módosító indítványt nyújtottak be a köznevelési törvényjavaslathoz. A nagyobbik kormánypárt javaslatai közül több jelentősen átalakítaná Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár terveit a pedagógus-életpályamodellel és az egész napos iskolával kapcsolatban.