Fontos a hangszer a gyermekek fejlődésében?

Felmérések szerint hazánk lakosságának mindössze 2 százaléka játszik valamilyen hangszeren, míg ez a szám Nyugat-Európában 50, Japánban 80 százalék. "Ezért is nagyon fontos, hogy a gyermekek megismerjék és megszeressék a zenét és a hangszereket" – hangsúlyozta az OrientPress Rádióban Lukácsházi Győző tubaművész, aki az elmúlt másfél évtizedben zenei matinék házigazdájaként gyerekek ezreit vezette be a zene világába. Tapasztalatai szerint a gyerekeket le lehet kötni klasszikus zenével: a siker kulcsa az odafigyelés és természetesen a megfelelő minőségű muzsika.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. április 17. bencze.aron

Felmérések szerint hazánk lakosságának mindössze 2 százaléka játszik valamilyen hangszeren, míg ez a szám Nyugat-Európában 50, Japánban 80 százalék. “Ezért is nagyon fontos, hogy a gyermekek megismerjék és megszeressék a zenét és a hangszereket” – hangsúlyozta az OrientPress Rádióban Lukácsházi Győző tubaművész, aki az elmúlt másfél évtizedben zenei matinék házigazdájaként gyerekek ezreit vezette be a zene világába. Tapasztalatai szerint a gyerekeket le lehet kötni klasszikus zenével: a siker kulcsa az odafigyelés és természetesen a megfelelő minőségű muzsika


„Meggyőződésem, hogy egy új világ nyílik ki a gyerekek számára, ha közelebb kerülnek a hangszerekhez – hangsúlyozta a matinénk műsorvezetője. „A cél a minőségi zene megismertetése, mely leggyakrabban klasszikus zenét jelöl, de a világzene, a jazz, és a népzene is része a műsortervnek.” A műfaji sokszínűségnek megfelelően a meghívott előadók listája is nagyon színes. Számos neves előadó szerepel a matiné színpadán.

A matinékat színházteremben rendezik, ahol nem csak a zenével, hanem az ottani viselkedési normákkal is megismerkedhetnek a gyerekek. „A színház egy szentély, ahol a közönség átadja magát a művészetnek. Meg kell tanítani, el kell mondani a gyermekeknek, hogyan viselkedjenek. Arra is akad példa, hogy később már ők figyelmeztetik a szüleiket” – mondta a művész-műsorvezető.

Az előadás a 4 és 10 éves kor közöttieket célozza meg. Ezen belül a produkciókat életkorok szerint csoportosítják, azonban előfordul, hogy a nézők nem veszik figyelembe az ajánlást. Ilyenkor különböző életkorú csoportokat kell lekötni. „Oda kell figyelni a kisebbekre. Előfordulhat, hogy a figyelmük lankad, fáradnak: ilyenkor felhívom őket a színpadra, vagy játékos feladatot adok számukra.”

Annak érdekében, hogy a matiné még jobban lekösse a gyerekeket, az előadásokat vizuális élménnyel is kiegészítik. Drámapedagógus és zeneszerző segítségével árnyjátékot is rendeznek. Színészek és kiegészítő animáció alkotják a dinamikus látványt, melynek a fiatal közönség körében nagy sikere van.

„A zenetanulás és az éneklés hagyománya megszűnni látszik”- mondta Lukácsházi Győző. Míg régebben a nagyobb vállalatoknak is voltak férfi és női kórusai, ma már elfeledkeztünk az együtt éneklés fontosságáról. „A kórusoknak közösségépítő ereje van, a cél nem feltétlenül a magas szakmaiság elérése, hanem az idő kellemes eltöltése, az örömszerzés”- mutatott rá a művész.

Hiányzik mindennapjainkból a minőségi zene. Egyre kevesebb az igény, hogy a gyermekek hangszeren tanuljanak, hogy a polgári családok nappalijában ott legyen a zongora. „Nem mesterhangszeren kell megtanulni játszani, hanem olyan hangszeren, ami minél hamarabb sikerélményt ad: furulyán, zongorán, gitáron, ütőhangszereken”- ismertette Lukácsházi. Hozzátette: „Nem lehet annál jobban elvenni a gyerekek kedvét a zenétől, mint a kudarccal. Ezért a szolfézsoktatás megkezdése előtt érdemes lenne hangszert adni a gyerekek kezébe, hogy élményt szerezhessenek a zenével, és saját igényük legyen a tanulás folytatása”.