Fordulat a drogstratégiában

A héten hozták nyilvánosságra a Nemzeti Drogstratégia tervezetét. A szöveg egyelőre munkaanyag, bárki által elérhető és véleményezhető, de máris éles vitákat generált, hiszen  szigorúbb drogpolitika kialakítását tűzte ki célul. A Családháló Grezsa Ferenccel, a tervezetet létrehozó munkacsoport vezetőjével beszélgetett.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. augusztus 31. czefernek.lena

A héten hozták nyilvánosságra a Nemzeti Drogstratégia tervezetét. A szöveg egyelőre munkaanyag, bárki által elérhető és véleményezhető, de máris éles vitákat generált, hiszen  szigorúbb drogpolitika kialakítását tűzte ki célul. A Családháló Grezsa Ferenccel, a tervezetet létrehozó munkacsoport vezetőjével beszélgetett.


A héten napvilágot látott a Nemzeti Drogstratégia 2011 nevet viselő munkaanyag. A 39 oldalas tervezet a 2009-ben elfogadott drogstratégiát váltaná, de elfogadását konzultáció előzi majd meg. A kormány elé várhatóan egy háromlépcsős szakmai egyeztetés után kerül majd a végleges szöveg december elején, ezután az Országgyűlés szavaz majd az ehhez kapcsolódó határozatról – ezt kedden jelentette be a Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságának ifjúságügyi főosztályvezetője. Addig is drogstrategia.hu weboldalra bárki megteheti észrevételeit, ezenkívül az államtitkárság levélben fordult a társadalmi, egyházi és civil szervezetekhez az anyaggal kapcsolatban, illetve konzultációs napokat is szerveznek, ahol a stratégiát előkészítő munkacsoport találkozik a különböző szakmai és civil szervezetek vezetőivel.

A hétfőn megjelent drogstratégia elsősorban szemléleti fordulatot jelent – mondta el megkeresésünkre Grezsa Ferenc, a tervezetet létrehozó bizottság vezetője. Míg a korábbi stratégiák fókuszában a drogprobléma és annak megnyilvánulásai álltak, addig az új munkaanyagban az egészség és az egészséges élet támogatása szerepel középpontban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem törődünk azokkal, akiknek drogproblémája van, de azzal is foglalkozni kell, hogy minél több ember tudjon olyan feltételek között élni, amelyben megőrizheti egészségét. 

A stratégia egészségfejlesztő részében fontos szerepet szán a család színterének is. Ezzel kapcsolatban Grezsa Ferenc úgy fogalmaz, hogy a család komoly védő tényező, de ugyanakkor rizikófaktor is lehet. Ezért aztán olyan, egymásba kapcsolódó programokra van szükség, amelyek idejében segítséget nyújthatnak – akár már a házasságra készülőknek vagy a kisgyermeküket nevelőknek. Ez gyakorlatilag mentálhigiénés programokat jelent, amelyek segítenek eligazodni a családoknak a gyermeknevelés általános kérdéseiben is.

A szakértő szerint a drogstratégia nem nyújthat segítséget a családban fellépő más jellegű problémákra, mint például az alkohol vagy akár a szülők feszültsége, de ezek szoros összefüggésben vannak egymással, így egy drogstratégia csak egy megfelelő alkoholstratégia és mentálhigiénés program mellett lehet hatékony. Grezsa Ferenc ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a most megjelent stratégia csupán irányokat és alapelveket fogalmaz meg, nem pedig konkrét akciókat, munkaprogramokat. Ezek meghatározására azt követően kerülhet sor, hogy a határozatot a Parlament elfogadja.


A tervezet kiemelten fontosnak tartja a megtartó, értékhordozó közösségek szerepét, így a család is fontos színtér a drogmegelőzésben. Az új stratégia ezzel kapcsolatban felvetett javaslatai a következők:

– A problémamegoldását segítő szolgálatok és szolgáltatások (családkonzultáció, családterápia, mediáció, nevelési tanácsadás) hatókörét ki kell terjeszteni, hogy azok minél több településen elérhetőek legyenek.

– A helyi egészségfejlesztési és drogmegelőző programok tervezésekor és megvalósításakor messzemenően figyelembe kell venni a családok kulturális és szociális helyzetét, illetve egyéb sajátosságait.

– Lehetővé kell tenni, hogy a szenvedélybetegek közösségi ellátási formái (például korai kezelésbe vétel, család- és párterápia) a célzott, illetve javallott megelőzésre szoruló családok számára is hozzáférhetővé váljanak. Ugyancsak e családok támogatását erősítendő, bővíteni kell a különböző segítő szolgálatok közötti konzultációs lehetőségeket. (Esetközpontú konzultáció a családsegítőés gyermekjóléti szolgálatok, a védőnői hálózat munkatársai számára, szükség esetén delegálás biztosítása.)


A drogstratégia tervezete megjelenése óta kapott hideget-meleget. Az alábbiakban néhány, sajtóban megjelent vélemény olvasható a héten kiadott munkaanyagról.

„A szöveg a drogmentes társadalom utópiájára épül, miközben nem lehet reális cél, hogy szermentessé tegyük a fiatalokat – mondta Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai program vezetője, a KKB egyik civil delegáltja, aki szerint a szöveg kimazsolázta a neki tetsző ajánlásokat a műhelykonferenciák javaslatai közül, míg többet agyonhallgatott.” (Index)

„Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) üdvözli a kormány drogstratégiáját. Stágel Bence, a szervezet elnöke, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő és Törcsi Péter alelnök állásfoglalásukban kiemelték, jó iránynak tartják a kormány új megközelítését, amely a kínálatcsökkentés felől kiindulva a bűnüldöző szervek kapacitását növelve a hatékonyabban kíván fellépni azokkal szemben, akik kábítószert kínálnak, termesztenek, előállítanak, vagy azt éppen az ország területére csempészik, illetve a fogyasztókat is jobban elrettentheti a büntetőeljárási költségek részleges vagy teljes megfizetésének kötelezettsége. Ugyanakkor a minél hatékonyabb drogprevencióhoz elengedhetetlen a család, a civil társadalom és az egyházak szélesebb körű bevonása, ugyanis a szubszidiaritás elvét szem előtt tartva azon a szinten lehet a problémákat a legjobban megoldani, ahol keletkeztek – mutattak rá.” (MTI)

„A harminc tagszervezetet tömörítő Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének elnöke, Gondi János szerint a múlt csütörtöki egyeztetésen bemutatott tervezetben nem látszott semmiféle cselekvési terv, és nem látták azokat a szempontokat sem, amelyeket az egyeztetések során javasoltak. Ezeket úgy állították össze, hogy a tagszervezetekkel kitöltettek egy kérdőívet arról, mit tartanának fontosnak megjelenni a drogstratégiában. Gondi szerint a legtöbben a problémás drogfüggők kezelését segítő szolgáltatások fejlesztését tartották fontosnak, és a tagszervezetek – mivel alacsony hatékonyságú – elutasították a büntetőjogi szigorítást. Az új tervezet visszalépés nemcsak a 2009-es, de a 2000-ben elfogadott drogstratégiához képest is – véli Gondi.” ([origo])

“Több, a magyarországi kábítószerhelyzetet elemző felmérés készült az elmúlt időszakban. Az egyik legutolsó szerint a 2006-2007-es évhez képest a gyermek és fiatalkorúak között 150 százalékkal nőtt a kábítószert használók, illetve az egyszeri kipróbálók aránya. Ez világosan mutatja, hogy miért van szükség egy új stratégiára – mutatott rá Téglásy Kristóf, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárságának ifjúságügyi főosztályvezetője.” (kormany.hu)