Fordulat: több születés várható a jövőben!

Ha bébibummra nem is, de a születések számának emelkedésére számítanak a Családháló által megkérdezett szakemberek. Vukovich Gabriellát, a KSH elnökét és Spéder Zsoltot, a Népességkutató Intézet igazgatóját többek között a magyar migrációs helyzetről és a külföldön élők hazacsábítási lehetőségeiről is kérdeztük.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. június 28. bencze.aron

Ha bébibummra nem is, de a születések számának emelkedésére számítanak a Családháló által megkérdezett szakemberek. Vukovich Gabriellát, a KSH elnökét és Spéder Zsoltot, a Népességkutató Intézet igazgatóját többek között a magyar migrációs helyzetről és a külföldön élők hazacsábítási lehetőségeiről is kérdeztük.


– A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2010-ben történt meg először, hogy a 30-34 év közötti nők vállalták a legtöbb a gyereket. Sőt, tavaly még a 35-44 éves korosztály, azaz a szülés szempontjából idősnek számítók körében is kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható. A jövőben milyen tendenciára számítanak?

– Vukovich Gabriella: További jelentős tolódás nem várható, ami elsősorban a biológiai korlátokra vezethető vissza. Ugyanakkor európai példákat figyelembe véve van remény arra, hogy a közeljövőben több gyermek fog születni, mint az előző években. Azt várjuk, hogy az eddig nagyon kevés gyermeket szülő generációk esetében részben az időzítés az oka annak, hogy kevés gyermek született, és a „hiányzó” gyermekek egy része, ha később is, de megszületik. Természetesen nem tudják a népességi mutatókat helyreállítani, de valamennyit lefaraghatnak a lemaradásból.

– Spéder Zsolt:A halasztás vagy halogatás megindulása a rendszerváltást követő évekre tehető. Azt megelőzően erőteljes és aktív családpolitikát folytatott az állam, ami erősen favorizálta a korai házasságkötést és korai születéseket. A rendszerváltás következtében kialakuló oktatási expanzió, értékváltozások (individualizálódás) a gyermeket vállaló nők munkapiaci pozícióinak instabillá válása következtében ma későbbi életkorban „racionális” gyermeket vállalni. Ugyanakkor a halogatás nem szándékolt következménye lehet a gyermekvállalási tervek ”elmulasztása”; későbbi életkorban szeretnénk gyermeket, de akkor már kevesebb idő marad a tervezett gyermekek vállalásához, hisz a biológiai óra is ketyeg, egyes esetekben pedig a párkapcsolat is megromolhat addig, amíg a partnerek elszánják magukat a gyermekvállaláshoz. Noha nőtt a harmincas nők gyermekvállalása, de nem annyira, ami ellensúlyozni tudná a húszas években „elmaradt” gyermekeket. Amennyiben tehát nem lesz erőteljesebb növekedés a harmincasok gyermekvállalásában, megeshet, hogy a Ratkó-unokák egy része nem vállal gyereket, vagy a tervezettnél sokkal kevesebbet vállal. A nyugati társadalomban tapasztalt folyamatokból kiindulva idehaza is várható tehát némi javulás, gyermekszám-emelkedés az elkövetkező években, ugyanakkor mértéke kérdéses.

Egy érdekes trend figyelhető meg hazánkban: míg külföldön a felső végzettségű nők jó része kevésbé vállal gyereket, addig Magyarországon éppen a GYED-nek köszönhetően ez nem jellemző. Elsősorban a középiskolai végzettségűek félnek a családalapítástól, hiszen leginkább ők vannak kitéve a munkaerőpiaci veszélyeknek.

– Minden hatodik magyar végleg elhagyná az országot, a megkérdezettek 12 százaléka pedig kipróbálná magát külföldi munkavállalóként – olvasható a Tárki egyik májusi kutatásában. Európai viszonylatban mennyire nevezhető kirívónak ez az adat?

V. G.: Ezt a szándékot érzésem szerint azért nem kell szó szerint venni. Az egy dolog, hogy a verbalitás, esetleg az indulatok szintjén mit állítanak az emberek, ugyanakkor nem hiszem, hogy valóban ilyen tömegekben lenne komoly és megalapozott elvándorlási szándék. A külföldi tapasztalatszerzés a szakemberek és az ország számára egyaránt kedvező. A jó nyelvtudással, magas színvonalú szaktudással rendelkező fiatalabb diplomások vagy szakmunkások jó kilátásokkal mehetnek külföldre tapasztalatot szerezni, és remélhetőleg néhány év múlva itthon kamatoztatják ismereteiket. Az már kevésbé jó, ha a szakemberek elkeseredettségből mennek külföldre. Az orvosok körében  egyre nagyobb mértékű az elvándorlási szándék, Bár a nyugat elszívó ereje erősödik, de keletről továbbra is érkezik egyfajta „utánpótlás”. Nem kizárólag a határontúli magyarokra gondolok, hanem románokra, ukránokra és az arab országok lakosaira is. Ezt akár ösztönözni is lehet azzal, hogy a felsőoktatásban minél több külföldi hallgató vegyen részt. Azt azonban nem lehet tudni, hogy az érkezők itt kívánnak-e letelepedni, vagy tranzit országként tekintenek ránk, vagy inkább hazájukban szeretnének végleg megtelepedni.

– S. Zs.:Tudni kell, hogy az elmúlt évekig Magyarország volt a legalacsonyabb migrációs potenciállal rendelkező ország Közép-Európát tekintve. Románok milliói dolgoznak külföldön, Lengyelországból és Szlovákiából is sokan kerestek maguknak megélhetést más országban. Úgy látszik, valami nálunk is megváltozott, igaz ehhez a trendhez hozzá tartozhat az is, hogy május eleje óta szabaddá vált a munkavállalás Németországban és Ausztriában, ami a magyarok számára migrációs terület. Ráadásul a gazdasági válságnak köszönhetően 2006 óta stagnáltak a reáljövedelmek, így az úgynevezett „taszító erőnk” is erősebb. Amennyiben 10 százalékos gazdasági növekedést produkálnánk, akkor egészen biztosan nem ennyien gondolkoznának külföldi munkavállalásban.

– A kabinet egy ideje külön kampányol a külföldön élő fiatal magyarok hazacsábításáért. Mikorra érhet be a kormányzati szándék?

– V. G.: Amíg komoly különbség van a hazai és a külföldi jövedelmek között, addig kevesen térnek haza, legalábbis azok közül, akik sikeresek külföldön. Szerencsére nem a pénz az egyetlen befolyásoló tényező, ezért is pozitív az MTA elnökének kezdeményezése, hogy fiatal kutatók számára biztosítson a kutatás szabadsága mellett kiszámítható és folyamatos kutatásfinanszírozást,  infrastruktúrát és pályázatokban való részvétel lehetőségét is. Egyelőre kevesen tértek haza, azonban a kezdeményezés jó, a modell működőképes, a folyamat azonban hosszú lesz, hiszen az országnak meg kell erősödnie.

– S. Zs.: A stabil gazdasági fejlődés, erőteljes gazdasági növekedésnél, ami bérnövekedéssel, javuló megélhetéssel párosul, illetve a kiszámíthatóságnál nincsen hatékonyabb kampány! A munkaerő igény fokozott megjelenése nyilvánvalóan rengeteg jelenleg külföldön élő magyart csábítana vissza, hiszen a migráció a családok különélését eredményezi, ami nem egy könnyű élethelyzet. Ráadásul a magyar nyelv sajátossága újabb integrációs problémát is jelent. Személy szerint örülök a nyitott Európának, hiszen az egymással versenyező országok mindenkit jobb teljesítményre, innovációra sarkallnak. Ennek ellenére az lenne az ideális, ha a magyar értelmiség itthon hasznosítaná tudását.