Háromnegyed szocpolt javasol a Népesedési Kerekasztal

Fecskeházak létesítését, szociális lakbér- és közműdíjtarifát, valamint a háromnegyed szocpol (lakáscélú szociálpolitikai kedvezmény) bevezetését javasolja egyebek mellett a Népesedési Kerekasztal a kormánynak és az Országgyűlésnek – jelentette be a testület két tagja, Benkő Ágota koordinátor és Cser Károlyné szakértő csütörtöki budapesti, a lakhatásról tartott sajtótájékoztatójukon.

Közölték, a kerekasztal olyan, szerintük az ország jelenlegi gazdasági helyzetében is reális javaslatokat dolgozott ki, amelyek elfogadása esetén a családok könnyebben tudnák vállalni legalább a kívánt gyermekeket. Ezzel utaltak arra, hogy a házaspároknak általában eggyel kevesebb gyerekük van, mint ahányat egyébként szeretnének.

A kerekasztal ülése után tartott sajtótájékoztatón bejelentették, javasolják a “félszocpol” újbóli bevezetését, illetve – tekintettel a támogatás alacsony összegére – a háromnegyed szocpol elfogadását. Ezek bevezetésével a családok kibővíthetnék, nagyobbra cserélhetnék lakásukat, vagy használt lakást vásárolhatnának. Utalt arra is, hogy a lakáscélú szociálpolitikai támogatások korábbi rendszerét 2009-ben megszüntették.

Cser Károlyné arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan fiatalok, akik első gyermekükkel szüleik egyébként is szűk lakásába költöznek, és – lehetőségek hiányában – onnan nem is tudnak továbblépni. Úgy látja, a helyzet ma kritikus, ezért módosítani kellene a jelenlegi rendszeren.

Emlékeztetett arra, hogy a “szocpol” januári bevezetésekor a kormány ígéretet tett arra, hogy fél év után megvizsgálják, hogyan vált be a rendszer. Szerinte mára világossá vált, hogy “rosszul sült el a dolog”, mert nagyon kevesen vették igénybe a támogatást, amelynek az összege egyébként kevesebb, mint a régi szocpol fele.

Elmondta, a javaslataik között szerepel egy szociális lakbér- és közműdíjtarifa bevezetése is; ez azt jelentené, hogy “lakbére és közműdíja nem a lakásnak, hanem a benne lakóknak lenne”. Indoklása szerint ez feleslegessé tenné a bonyolult kompenzációs megoldásokat, és csökkentené a segélyezettek számát is.

Közölte, drámaian nő a közmű- és egyéb díjhátralékos családok száma, és ma már nem ritkák a lakásárverezések sem. Arra hívta fel a figyelmet, az államnak több pénzébe kerül a családjából így kikerülő gyermek ellátása, mint az ingatlant terhelő adósság.

Egy másik javaslat szerint a fiatal házaspárok életkezdését és gyermekvállalását segíthetné az úgynevezett fecskeházak létesítése is, ezekben öt évig, alacsony lakbér mellett vállalni kellene a lakáscélú előtakarékosságot is, így a későbbi lakáshoz jutásukat is megkönnyíthetnék.

Benkő Ágota arról beszélt, a családpolitika legnagyobb problémája Magyarországon az, hogy bizonytalan a rendszer, mert kormányzatról kormányzatra változik, szerinte ezért politikai és szakmai konszenzus kellene a kérdés hosszú távú rendezésére. Példaként említette az Európában az egyik legjobb demográfiai mutatókkal rendelkező Franciaországot, ahol több mint fél évszázada változatlan a családtámogatási rendszer.

Az MTI kérdésére, készítettek-e költségbecslést a javaslataik forrásigényére, arról beszélt, hogy a mindenkori költségvetésben rendelkezésre álló összeget jobban, hatékonyabban is el lehetne osztani az érintettek között. Így például szerintük a három és annál több gyerekeseknek kellene több támogatást adni.

A Népesedési Kerekasztalt 2009 novemberében alakították meg a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében, az idén áprilisban elhunyt Kopp Mária pszichológus, orvos kezdeményezésére. A kerekasztal tagjai között vannak a kormány és állami intézmények képviselői, kormánypárti és ellenzéki frakciók képviselői, valamint szakmai és civil szervezetek, egyházak.