Harrach: Az ombudsmani kifogás egyértelműen az egynemű párok miatt született

Néhány nappal ezelőtt az alapvető jogok biztosa élesen bírálta a közelmúlt magyar jogszabályaiban megfogalmazott család-fogalmat és az Alkotmánybírósághoz fordult. Nem sokan vették a fáradságot, hogy a „másik oldalt” is megkérdezzék minderről. A családháló.hu-nak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője magyarázta el a család fogalma megalkotásának miértjeit.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. június 05. Paulik András

Néhány nappal ezelőtt az alapvető jogok biztosa élesen bírálta a közelmúlt magyar jogszabályaiban megfogalmazott család-fogalmat és az Alkotmánybírósághoz fordult. Nem sokan vették a fáradságot, hogy a „másik oldalt” is megkérdezzék minderről. A családháló.hu-nak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője magyarázta el a család fogalma megalkotásának miértjeit.


Röviden az előzmény

Szabó Máté ombudsman szerint aggályos az a család-fogalom, amely a családvédelmi törvényben a társkapcsolatok köréből kizárólag a házasságot nevesíti a család alapjaként. Ezzel szerinte kizárja a bejegyzett élettársi közösségben, azaz az azonos nemű személlyel kapcsolatban élők “házassághoz hasonló” társkapcsolatának családként való elismerését és védelmét. Meglátása az, hogy a jogszabály nem csupán a társkapcsolati formák, hanem az azokat választó személyek szexuális irányultsága alapján tesz különbséget, hiszen teljes mértékben kizárja a család fogalmi köréből az azonos neműek közötti társkapcsolatokat, amelyek esetében az Alaptörvény értelmében nem lehetséges házasságra lépni. A család fogalmának megszorító használata így szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társkapcsolati formában élők egyenlő méltósághoz való jogát, valamint magán- és családi élethez való jogát. Az ombudsman úgy véli, hogy a megszorító családfogalom alkalmazása a családtámogatások szintjén is visszás helyzetet eredményezhet.

Hallgattassék meg a másik fél is

A családvédelmi sarkalatos törvény kidolgozását korábban koordináló és összefogó kereszténydemokrata frakció vezetője a felvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy az Alaptörvény Preambulumában és az Alapvetés címszó alatt szerepelnek azok az értékek, amelyek a működő, egészséges családdal kapcsolatosak. A pontos definícióval sok európai állam is adós, így szinte úttörő elhatározás volt ennek megfogalmazása. Harrach Péter szerint a törvényi szövegben olyan definíciót adnak a családról, amelynek lényege, hogy már egy szülő és egy gyermek is családot alkot. A család fogalmába bevették a gyermektelen házaspárokat is. A politikus kifejtette: a definíciót úgy fogalmazták meg, hogy egy egyenes ági leszármazottal a szülő is már családot alkot (a legkisebb család-formát), vagyis a gyermekét egyedül nevelő szülőt is bevették a „körbe”. Nyilvánvalóan ez a definíció az, amely alapját képezi a különböző családtámogatási elemeknek – tette hozzá, kiemelve, hogy ezzel biztosítják, hogy egyetlen gyermek sem rekesztődik ki, senki sem marad ki a család köréből.

Cél volt, hogy ne lehessen jogosulatlanul támogatáshoz jutni

Sokan kifogásolják, hogy a két gyermekét egyedül nevelő szülő élettársi kapcsolatra lép és születik gyermekük (harmadik, vagy sokadik gyerek) akkor az a gyerek nem olyan elbírálás alá esik, mint a házastársak esetében, tehát nem adódik össze a gyermekszám és ezzel elesnek például a gyermekek utáni (családi) adókedvezménytől.  Harrach szerint ennek oka az, hogy a minisztérium szakmai véleménye szerint könnyen lehetőség adódik a visszaélésre. Ha két, egymással semmiféle kapcsolatban nem levő, gyermekét egyedül nevelő szülő úgy gondolja, hogy olyan családtámogatáshoz kíván jutni, ami nem jár nekik, akkor elég lenne, ha csupán bejelentenék az „élettársi kapcsolatukat” – ami lényegében nem áll fenn – és máris jogtalanul jutna bizonyos összegekhez.

„Minden valószínűség szerint a legkevésbé termékeny az azonos neműek kapcsolata”

A korábbi szociális miniszter szerint az ombudsman kifogása a családvédelmi törvényben leírt család-fogalmával kapcsolatban egyértelműen az, hogy a megfogalmazás nem veszi bele az egynemű párokat a család fogalmába. „Mi itt egyértelműen a működő, egészséges család képét kívántuk megrajzolni tekintettel a demográfiai helyzetre is, hiszen a „legtermékenyebb” együttélési mód a házasság, s minden valószínűség szerint a legkevésbé az azonos neműek kapcsolata. Értelmezésünk szerint a család egy férfi és egy nő tartós és kizárólagos kapcsolatára épül, ami alkalmat ad a gyermekek nemzésére és nevelésére. Tehát ezáltal az egymás iránt elkötelezett férfi és nő kapcsolatára épülő szeretetközösség lesz a család. Nem kívánjuk elítélni a személyes szabadság alapján hozott döntést az egyneműek kapcsolatára-, vagy bármiféle alternatív együttélésre vonatkozólag. Ezt a szabad döntést tiszteletben tartjuk, de az a fajta kapcsolat más, mint amit mi családnak nevezünk” – mondta Harrach Péter.