Hasfájásra ítélve?

Vajon a kisbabák az ősidők óta bömbölnek egész álló délután? Ennyire elfuserálta volna az embert az evolúció?

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. január 28. Gyarmati Orsolya

Vajon a kisbabák az ősidők óta bömbölnek egész álló délután? Ennyire elfuserálta volna az embert az evolúció?


Ha jobban megvizsgálunk egy babát, bizony találunk egy-két konstrukciós hibát… Legalábbis a mai életformánkhoz nem annyira passzol az anatómia. Az emberi gyomor születés után túl pirinyó. Formája sem ideális: kettős görbület tagolja. Ez sok galiba okozója lehet. Talán nekünk kellene alkalmazkodni a helyzethez.

Az újszülött gyomrának befogadóképessége nagyon pici. Akkora, mint egy ropogós cseresznye. Az első napokban az anyatej mennyisége meglehetősen kevés. Épp annyi, amennyi ezt a pici cseresznyényi gyomrocskát meg tudja tölteni. Háromnapos korra nagyjából eléri egy pingponglabda méretét, majd tíznapos korára lesz akkora, mint egy tyúktojás. Lássuk, hogy lehet elindítani egy babát a hasfájós karrier rögös útjain. El lehet kezdeni azonnal megszületése után. Pusztán azzal, hogy a babát az újszülött-ellátási protokoll alapján megitatják forralt vízzel – így ellenőrizve, hogy érett-e a szopó- és nyelőreflexe. Sok szülészeten az első ellenőrző itatás után is kínálgatják a babát vízzel, cukros vízzel, mert féltik a kiszáradástól, sárgaságtól, de csak azért is, mert a cumizástól hamarabb elhallgat, ha sír. Ha a víz kicsit megszalad, már túltöltötték a pici gyomrot, aminek öklendezés, bukás a vége. A feszülő gyomrocska fáj és kitágul.