Így védenék a családokat

Elkészült a családok védelméről szóló törvény tervezete, mely hamarosan a parlament elé kerülhet - jelentette be Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője csütörtökön. A kerettörvény-jellegű javaslat szerint legalább két, egyenesági rokonságban álló személy alkotná a családot - ugyanakkor az egy szülő és egy gyermek minmimum felállás mellett az örökbe fogadás és a gyermektelen házaspárok is családnak minősülnének.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. november 24. czefernek.lena

Elkészült a családok védelméről szóló törvény tervezete, amely hamarosan a parlament elé kerülhet – mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.


A frakcióvezető az MTI kérdésére azt mondta, hogy a család fogalma kapcsán végül a leszármazás elve került a javaslatba. Eszerint legalább két, egyenesági rokonságban álló személy alkotná a családot, az az egy szülő és egy gyermek. Ide számítana az örökbe fogadás is, és a gyermektelen házaspárok is családnak minősülnének – jelezte.

Harrach Péter azzal kapcsolatban, hogy a bulvársajtóban az elmúlt időszakban többször is megjelent, hogy a KDNP engedelmességre kötelezné a gyermekeket, azt mondta, hogy a ma hatályos törvényekben is szerepel a szülő-gyermek kapcsolat. Ez nem újkeletű, a normális emberi kapcsolatok részéről van szó – szögezte le.

A javaslathoz kapcsolódva úgy fogalmazott: ha gazdasági gondjainkat nem sikerül megoldani, a magyarok szegények lesznek; ha a népesedési gondokat nem sikerül megoldani, akkor nem lesznek szegények, mert nem lesznek.

Szavai szerint a családpolitikáért felelős államtitkárság közreműködésével elkészült tervezet kerettörvény-jellegű, amely megszabja a további törvénykezési folyamat kereteit. A tervezet “ma a bürokrácia malmai között őrlődik, ez a sorsa minden törvénytervezetnek” – mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy reményei szerint hamarosan kikerül onnan, és megkezdheti a parlament tárgyalását.

Rubovszky György a parlament által csütörtökön tárgyalni kezdett kitüntetésekről szóló sarkalatos törvényről azt mondta, hogy a módosító indítványok 90 százaléka szövegpontosító, és azokat kizárólag az MSZP adta be.

A kormánypárti politikus az egyik új kitüntetésről, a Szent István rendről kiemelte: nem hagyomány nélküli, és csak azon az alapon támadják, hogy a javaslat szerint felelevenítenék a Mária Terézia által alapított rendet, arra hivatkoznak, hogy ennek a történelmi passzusnak nem kellene a javaslatban szerepelnie. A KDNP-s országgyűlési képviselő közlése szerint magát a rend megújítását nem ellenzik.

Arról, hogy a javaslat nem tartalmazza a Nagy Imre Érdemérem adományozását, azt mondta, 1990 óta, aki tényleg kapcsolatba hozható volt az ő személyével és munkásságával, vagy kortársa volt a mártír miniszterelnöknek, az megkaphatta. Ha utólagos, származékos indokok alapján osztogatnák, a kitüntetetteket devalválnák – értékelte.

Pálffy István frakciószóvivő az MTI felvetésére azzal kapcsolatban, hogy a javaslat nem rendelkezik a kitüntetések esetleges visszavonásáról, azt mondta: a javaslat kitüntetéseket hoz létre, illetve újít meg, nem egy konkrét üggyel foglalkozik. Nem lex-Kertészt fogalmaztak meg – konkretizált, kifejtve: az indítvány nem foglalkozik a Kossuth-díjjal, vagy Széchenyi-díjjal, mert ezek nem ide tartoznak, és különösen nem valakivel foglalkozik, aki a Kossuth-díjra méltatlanná vált.

“Kertész Ákos méltatlan lett erre a díjra”, de ez nem azt jelenti, hogy úgy kezdenek törvényeket alkotni, hogy implikálják azt a lehetőséget, hogy Kertész Ákostól ezt bármikor elvegyék – fogalmazott a frakciószóvivő.