Infláció, nyugdíj, munkahely – mire számíthatunk idén?

Rövid távon nem valószínű, hogy az évek óta tartó válság mélyülni fog, a Családháló által megkérdezett szakértők ugyanakkor nem számítanak jelentős javulásra sem. Mit hozhat a 2013-as esztendő?

Az Európai Bizottság szerény, 0,3 százalékos gazdasági növekedést jósol az Uniónak. A prognózis szerint az eurózóna stagnálni fog, a testület csupán 0,1 százalékos növekedéssel számol. Antalóczy Katalin szerint a Bizottság prognózisa reális.

A Pénzügykutató Zrt. munkatársa osztja az álláspontot, amely szerint az EU-ban minimális növekedés, az eurózónában pedig stagnálás közeli állapot várható 2013-ban. Ez azt jelenti – magyarázta -, hogy Magyarország nemzetközi környezetében kismértékű javulás várható csak (a tavalyi évre vonatkozóan az eurózónában várhatóan GDP visszaesést fognak mutatni a számok, kb. 0,5 százalékosat.) A lefelé irányuló kockázatok azonban nagyok – hangsúlyozta.

Antalóczy Katalin szerint a tavalyi zsugorodás után várhatóan kissé nőni fog a külső kereslet, exportunk meghatározó hányada az EU-ba irányul, ez a legfontosabb piacunk.

Ezen belül is Németország a meghatározó, ám ott is minimális javulásra lehet számítani az idén a tavalyihoz képest. Kérdés, hogy a magyar ipar képes lesz-e ezt a minimális növekedést kihasználni.

Az ágazatok tekintetében – fejtette ki a kutató – a legnagyobb reményt mindenki az autóiparhoz fűzi, a Mercedes, az Audi beruházásai elvileg növelik az exportkapacitásokat, a Suzuki is visszaáll a kétműszakos termelésre. Az elektronikai ipar, ezen belül a mobiltelefon-gyártás már másfél éve gyengélkedik (elsősorban a Nokia-termelés leépítése miatt), ennek termelése 2013-ban talán már nem csökken olyan ütemben, mint eddig.

Lassú konszolidáció

Petschnig Mária Zita világgazdasági szinten lassú konszolidációra számít, rövid távon legalábbis nem várható mélyülés. A hazai GDP-termelés szerinte stagnálás körüli lesz, a kormány legutóbbi prognózisában 0,9 százalékos növekedés szerepel, az EU 0,3 százalékost jósol nekünk. Jövőre – ha a külső feltételek javulnak – lehetséges 1 százalék körüli GDP-emelkedés – jegyezte meg.

Vállalati szinten véleménye szerint a versenyképességünknek kellene leginkább javulnia, kormányzati szinten pedig a kabinet hitelességének erősödnie, a gazdaságpolitikának kiszámíthatóbbá válnia.

A kutató hangsúlyozta, hogy a kormány inflációval való „zsonglőrködése” következtében a nyugdíjak reálértéke emelkedik, és a reálbéreknél is lehetséges enyhe növekedés.

Mi lesz a munkahelyekkel?

A munkaerőpiac tendenciái azonban – hívta fel a figyelmet – érdemben nem javulnak. A közfoglalkoztatottak száma nő. A szegénység nem zsugorodik, a felső tízezer helyzete jobb lesz, folytatódik a társadalmi kohézió porladása.

Petschnig Mária Zita a munkahelyvédelmi akciótervvel kapcsolatban elmondta, annak foglalkoztatási hatását kiütötte az infláció feletti minimálbér- és garantált minimálbér-emelés kierőszakolása. A járulék-csökkentés egyébként önmagában kevés a foglalkoztatás bővítéséhez, bizalom- és befektetés-hiányos környezetben értelmetlen – nyomatékosította. A versenyszférában ráadásul csökkenhet a munkahelyek száma, a közszférában csak a tovább emelkedő közfoglalkoztatás miatt nem.

A szakember megjegyezte azt is, az infláció csökken, hiszen kiesik a tavalyi áfa-emelés hatása, továbbá „a kormány – kampányüzemmódra kapcsolva – minden közgazdasági alapot nélkülöző erőszakos rezsicsökkentést hajtat végre”.