Családháló

Kezdőoldal Egészség és lélek A kamaszkor cunami – tanulhatunk lázadó gyermekeinktől!

A kamaszkor cunami – tanulhatunk lázadó gyermekeinktől!

Nem is gondolnánk, mennyire fontos, hogy egy apa „odategye” magát, ha gyermekei kamaszkorba lépnek. Persze nincsen csodamódszer, de az biztos, hogy ha egy férfi kezdetektől aktívan részt vesz a család életében, mérséklődhet a kamaszkori „cunami”, és az sem baj, ha belenézünk a tükörbe, melyet kis lázadóink tartanak nekünk, esetleg még tanulhatunk is tőlük!

Írta: Czefernek Léna,

Kedden folytatódott a Léder László pszichológus nevével fémjelzett Apa Akadémia. Az ingyenes előadássorozat negyedik része a kamaszkort és annak vonatkozását tárgyalta, milyen szerepet tölt be az apa az ekkor keletkező „cunami” elhárításában. Ismét rengeteg izgalmas információval lehettünk gazdagabbak.

Mi is az a kamaszkor?

A kamaszkor egy átmeneti időszak a gyermekkor és a felnőtt lét között. Több szakaszból áll, a korai szakasz 10-14 éves kor között, a középső 14-15 éves korban, a késői pedig 16 – 19 éves kor között zajlik. Legalábbis ezt mondja az egzakt meghatározás. A valóság azonban az, hogy ma az egész folyamat korábbra tolódott, nincs konkrét fordulópont a kamaszkor kezdetén. Inkább egy kontinuum mentén halad a folyamat, bizonyos kamaszkori jellemzők már sokkal korábban jelentkezhetnek – avat be az alapokba Léder László, hozzátéve, hogy a realitás lányok esetében a 8-14 éves kor, míg fiúknál 9-14 éves korban már dúlhat a kamaszkor.

Normatív krízis

A pszichológia normatív krízisként definiálja a kamaszkort, ami egy természetes folyamat, valami új születésének a kezdete (normatív krízis például a gyermekek születése is egy ifjú szülőpár életében) – szögezi le a pszichológus. Ami sokkal érdekesebb, hogy csupán 1958-ban beszélt róla először Anna Freud, holott már korábban, a század elején említették más pszichológusok a jelenséget. Az is elgondolkodtató, hogy egyes kutatók szerint a világ kamaszainak csupán 20 százaléka mutatja azokat a jeleket, amelyeket mi evidenciának nevezünk ebben a korban, a többieknél különösebb nagy események nélkül végbemegy a változás. Epstein egy 2117-ben végzett vizsgálatban egyenesen azt találta, hogy az ázsiai kultúrákban egyáltalán nem jelennek meg az olyan kamaszkori jellegzetességek, mint például a dühkitörés, érfelvágás, otthonról való elköltözés. Ehhez kapcsolódik egy 2000-es kutatás, amely szerint a kamaszkori krízis a nyugati életmódnak köszönhető.

Konzumált tinédzserek

Az első, kamaszkori lázadásokat megörökítő könyv, Salinger Zabhegyezője 1951-ben született, ezt követték olyan alkotások, mint például a Legyek ura vagy James Dean Haragban a világgal című könyve. Léder Lászlő arra is rámutat, milyen komoly szociális marketing épül ma a kamaszokra: nagy, jó nevű vállalkozások, telefontársaságok és sportszergyártók egyáltalán nem titkolt célcsoportjai ezek a világban éppen helyüket kereső tinédzserek, akik csak arra kellenek számukra, hogy konzumálják őket, mert termékeiket csak nekik lehet eladni.

Mi is ez a cunami hatás?

Azt sem szabad elfelejtenünk, mutat rá a pszichológus, hogy ebben az időszakban gyermekeink szervezete hatalmas biológiai és pszichológiai változásokon megy keresztül: mindennaposak a hangulatingadozások, növekszik a bennük lévő agresszió, sokasodnak a dühkitörések és jellemző az unalom, közöny a világ dolgai iránt. Átrendeződik a kamaszok alvásmintája is. A rengeteg biológiai, idegrendszeri változás igen radikális, olyannyira, hogy átalakítja még az agyszerkezetet is ami önmagában is megterhelő egy ember számára. Nem csoda hát, ha a kamasz nem tud felkelni vagy éppen elaludni, ez nem egy felvett magatartásforma ebben az életkorban. Nem túl jó hír a szülők számára, hogy a kilengések csupán a 20-as évek elejére stabilizálódnak, persze lehetnek egyéni eltérések.

„Az apám nagyon sokat fejlődött 14 és 21 éves korom között”

A fenti idézet Mark Twaintől származik és remekül megfogja a kamaszkor lényegét Léder László szerint. A pszichológus ugyanis úgy véli, a kamaszok viselkedése egyfajta tükör, és gyermekeink ezen időszaka számunkra is „élet coaching”, amiből bizony tanulnunk kell. Ha egy apa jelen van a gyermeke születésétől kezdve, szinte magától apává fog válni, nincs ez másként a kamaszkorral sem, amit nem lehet túlélni, megúszni. Ez a folyamat a felnőtt számára is a tanulás, a fejlődés és az alkalmazkodás időszaka, a család dinamikájának változása mellett. A család is egy szerves egész, amely ilyenkor változáson megy keresztül.

Az apai identitás meghatározó

Egy 2016-os oxfordi kutatás megállapította, hogy az apai attitűd és identitás önmagában meghatározzák a gyermekek lelki fejlődését. Léder László nem győzi hangsúlyozni, milyen fontos, hogy a család többi része, azaz az anya és a nagyszülők mennyire tekintik kompetensnek a férfit. Hiába ugyanis a szerető, gondoskodó apa, nem fog tudni mit kezdeni a kamasz gyermekével, ha a család inkompetensnek tartja, ha szerintük a gyereknevelés nem az ő dolga. Pedig az apa-szerep fontosságára számtalan tanulmány utal, és az apa-hiány kamaszkorban robban. Követéses vizsgálatok bizonyítják például, hogy a három év alatti lánygyermekek apahiánya vagy negatív apaképe hozzájárul az idő előtti menzesz megjelenéséhez.

A családtagok hormonálisan hatnak egymásra

Ahogy a fent említett példa is bizonyítja, az apaságnak bizony van biológiája: az apa-tudat, az apává válás már akkor elkezdődik, mikor a férfi szervezetében hormonális változások zajlanak várandós párja által kibocsátott feromonok hatására. Szervezete ugyanúgy oxitocint termel és az apai agy is jelentős átalakuláson megy át. Ennek hatására a férfi ugyanúgy képes differenciálni 6 hetes csecsemőjének sírását – ha hagyják. Sajnos éppen a korai, szenzitív időszak az, amikor a legtöbb apa nincs otthon, pénzt kell keresnie, míg az anya 2-3 évre bezáródik a négy fal közé.

Apa nélkül – mit eredményez?

Az apátlan fiúknál dupla a rizikó, hogy bűnözőkké váljanak, ha pedig a környéken több apátlan család is él, tripla  esély  van rá – mutatja a szociológiai összefüggéseket a pszichológus. Az apátlan fehér lányoknál ötször akkora a kockázat a tinédzserkori terhességre, mint akkor, ha a férfi is jelen van gyermeke életében. Pszichológiai evidencia, hogy a kamaszkori nemi identitás megerősítésében, a társadalmi szerepek normalizálódásában, a társadalomhoz való kapcsolódás kialakulásának az apák szerepe nagyobb, mint az anyáké – mondja Léder László. Amerikai kutatások bizonyítják, hogy az apák szigorúsága, odafigyelése még egy egyébként veszélyes környéken is csökkentette a kamaszok közötti bűnözést.

Átemelés a küszöbön

Valószínűleg azért van ez így, mert ahogy azt Ranschburg Jenő is megállapította, az apa szerepe a küszöbön való átemelés, a világgal való randevú megteremtése és a kamaszkorban éppen ez történik. Ugyanakkor a Floridai Egyetem kutatása szerint azoknak a lányoknak, ahol az apa jelen volt a nevelésben, reálisabb férfiképük alakult ki, ezzel együtt pedig kevesebb a szexuális partnerük és biztonságosabb szexuális életet élnek.

Szereted a fiad?

Egy 1983-as felmérés szerint a különböző apai viselkedésminták helyett egyetlen fontos tényező az, amely garantálni tudja, hogy egy fiúból normális férfi lesz: hogy az apja szereti és elfogadja olyannak, amilyen. Mindegy hogy macsó vagy könyvmoly, a lényeg, hogy meg legyen támogatva a személyisége az apa szeretete által.

A cunami megelőzése

A cunami megelőzését nem a kitöréskor kell megkezdeni: akármennyire hihetetlen, az apák szerepe 7 éves korban előrevetíti azt, hogy milyen lesz a gyermek állapota 16 és 33 évesen – mondja Léder László. Az apai játék, annak stílusa, aktiválása szintén nagyobb előrejelző hatással bír, mint az anyáké. Valószínűleg azért, mert az anya stabilan jelen van a gyermek életében, így az a változó, hogy a férfi mit rak bele a nevelésbe. A kora gyerekkori apa-gyerek kapcsolat egyértelműen IQ és EQ, továbbá kognitív képesség fejlesztő, de azt nem is gondolnánk, hogy egy fél éves korban történő apás képeskönyv-nézegetés is előrevetíti a 1,5 éves gyerek állapotát. A férfiak jellemzően nem könyvből, inkább spontán mesélnek, ami szintén fejlesztő hatású.

Szeretetnyelv: érintés

Az apáknak a testi érintés a szeretetnyelve – hívja fel rá a figyelmet a pszichológus, ami az ösztönös birkózásban, dögönyözésben is megmutatkozik. Ezek nem nagy dolgok, de mégis fontos, hogy megtörténjenek. Ha van a gyermeknek az apával való kapcsolatból arra vonatkozó élménye, milyen a jó érintés, az később meghatározó lesz a párkapcsolatában is. Egy stabil apa-kapcsolatban élő gyermeknek később teljesen más fogalmai lesznek arról, mi az, amit elvárhat a másiktól és mit képes adni. Ez rendkívül fontos, figyelembe véve, hogy a mai fiatalok jellemzően nagyon korán, akár már 15 évesen is elkezdhetik a nemi életet és ennek minősége később hatással lehet párkapcsolataikra.

Az apa jelenléte csökkenti a nemi sztereotípiákat

Az apa jelenléte számos más területein is megmutatja előnyeit: csökkenti a nemi sztereotípiák kialakulását és az agressziót. Az apai játékban meghatározott korlátok jelölik ki a határokat, például hogy nem szabad belerúgni a másik emberbe. Ezek olyan mikroprogramok, amiket a mindennapokban lát és sajátít el a gyermek. Az apai fürdetés fontosságára, amit ösztönösen végzünk, nemrégiben egy brit kutatás is rávilágított: kimutatták, hogy az apa érintésének és a meleg víznek a hatására oxitocin termelődik a kicsi szervezetében, ami az életre való kötődés kialakulását segíti a szülővel.

Apa kijön a háttérből

A kamaszkorban az apa szerepe még jobban felértékelődik, hiszen ahhoz, hogy a lógás, drogozás, bűnözés elkerülhető legyen, jelen kell lennie a gyermek életében. Jó, ha a férfi ilyenkor ki tud jönni a háttérből és a gyermek mögé állni, ami látszólag nem nagy dolog, mégis óriási támogatást jelent egy kamasznak. Egészen más a romantikus „nagy Ő”- ről való elképzelése egy fiatalnak, ha az apa jelen van. Ellenkező esetben durvább, bántalmazóbb módon élik meg a fiatalok az intimitást és kevesebb az igényük is rá. Az iskolai munkát is befolyásolja az apa jelenléte: míg a fiúk teljesítményét növeli, a lányok szorongását csökkenti a támogatás. Az apátlan társadalom egyik lenyomata, hogy évről évre egyre kevesebb fiú végez felsőoktatási intézményben.

Időben kell kezdeni

Mindent összefoglalva nincs 3 napos recept arra, hogyan kell menedzselni a kamaszkort, de a pszichológus szerint az egésznek az a kulcsa, hogy időben kell kezdeni az odafordulást. Nem fegyelemre, hanem figyelemre van szüksége a fiataloknak és papa hotel helyett papa modellre. Legfontosabb pedig, hogy tudjunk tanulni egymás viselkedéséből, abból, mit mutat számunkra a család dinamikája, a tükör, melyet gyermekeink tartanak elénk.

 

 

Hozzászólások

hozzászólás

CÍMKÉK:
Read previous post:
„A mennyországban van az apukám?” – Ferenc pápa így válaszolt a síró kisfiúnak

„Bárcsak mindannyian úgy tudnánk sírni, mint Emanuele, amikor akkora fájdalom van a szívünkben, mint most neki – szólt a Szentatya...

Close