Keleti LEGO – kínai nyelvoktatás Miskolcon

„Amikor Kínában jártunk, találkoztunk egy amerikai fickóval, aki azt mondta, hogy kamatos kamattal megéri a kínai nyelvet tanulni, gyakorolni és beszélni, így az angollal vagy más nyelvvel egybefűzve.” Az egyik diák így indokolta, miért tanul kínai nyelvet. Merthogy ezt is megteheti a miskolci jezsuita gimnáziumban.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. március 08. szabo.daniel

„Amikor Kínában jártunk, találkoztunk egy amerikai fickóval, aki azt mondta, hogy kamatos kamattal megéri a kínai nyelvet tanulni, gyakorolni és beszélni, így az angollal vagy más nyelvvel egybefűzve.” Az egyik diák így indokolta, miért tanul kínai nyelvet. Merthogy ezt is megteheti a miskolci jezsuita gimnáziumban.


András Attilában először 2011-ben merült fel a gondolat, hogy kínai nyelvet kellene tanítani iskolájában. A miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tanára előbb „Kínai napot” szervezett az ELTE Konfuciusz Intézet közreműködésével, majd ennek sikerét látva megpályáztak egy nyári pekingi utazást, melyet meg is nyertek. Kilenc diák jutott el Kínába, köztük a cikk bevezetőjében  idézett Pusker Máté is.

Az utazás meghatározó élményt jelentett mindenki számára, így keveseknek okozott meglepetést, amikor nem sokkal később Liu Yang Yang személyében anyanyelvű tanárt köszönthettek az iskola falai között.

A 23 éves tanár egy másik helyi középiskolában is tanít, és nagyon élvezi a magyarországi létet. Mint azt a jezsuita iskola tanárának, András Attilának adott interjújában elmondta, „Kínában sokkal nagyobb a rendezettség, a figyelem. Magyarországon a diákok sokkal energikusabbak, játékosabbak, legalábbis a kisebbek. Vannak, akik csak beszélnek és beszélnek, de őket magam mellé veszem, külön feladatokat adok nekik. Nem csak azért, hogy lefoglaljam őket, hanem hogy valamiféleképpen vezetői feladatot kaphassanak, így legyen felelősségük a csoportban. Azon dolgozom, hogy kulcsot kapjanak a tanulók a kezükbe, amivel kinyithatják a kaput a kínai nyelv felé. Remélem, ha egyszer majd visszamegyek Kínába, a diákokban megmarad mindaz, amit tőlem hallottak, s amit a kínai kultúráról tanultak.”

A diákok hasonlóan lelkesek. Ugyancsak a már idézett cikkben ők is megfogalmazták viszonyukat a kínai nyelvhez, kultúrához. Velkey Klári azt mondta, a kínai nyelvben a legküzdelmesebb és egyben a legszebb is az, amikor néha tényleg sikerül úgy kiejteni azt a lehetetlen szót, ahogy azt mondani kell. Kis apróságokon múlik, de ha sikerül, az nagy öröm.
Pusker Máté szerint a legnagyszerűbb a kínai nyelvben az egyszerűsége: ez egy nagyon egyszerű és logikus rendszer. „A mondatfelépítés például nagyon szisztematikus és következetes, mindennek megvan a helye. Semmilyen rag, semmilyen plusz toldalék hozzáépítése nincs, hanem egyszerűen megvan, hogy hova milyen plusz szó kerül be. Így, mint a legó, felépülnek a mondatok. Ám a kiejtés, na az nagyon nehéz. Egyelőre az a legnehezebb. De mi lesz, ha elkezdünk majd írni is?!”

Azóta feltehetően elkezdtek. András Attila legnagyobb örömére, akiről azért azt is tudni érdemes, honnan ered Kína-szeretete. Hivatása keresésének útján, 1996-ban ő is eljutott a Távol- Keletre. Ugyanis az első jezsuita, akit megismert, Nemes Ödön, Japánban élt és dolgozott 44 évig. Ő ugyan Kínába szeretett volna menni néhány társával, de ez akkor nem volt lehetséges. Meghatározó volt számára a vele való találkozás. 2003– 2005 között aztán Tajvanra került, ahol a FU JEN Katolikus Egyetem nyelvi központjában két évig a kínai nyelvvel és kultúrával ismerkedett.
Ennél valószínű sokkal több idő szükségeltetik majd a miskolci diákok részéről, de az iskola célja az, hogy 5-6 év alatt eljuttassa a tanulókat egy középfokú nyelvvizsgáig.