Manapság nehezebb családos közösségeket építeni?

Csesznek mindőssze 580 fős település, de aktív közösségépítés folyik a Bakony gyöngyszemének is nevezett apró faluban. A Cseszneki Családokért Egyesület képviselőjével, Hegyi Bélánéval beszélgettünk ennek szépségeiről, nehézségeiről.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. február 24. czefernek.lena

Csesznek mindőssze 580 fős település, de aktív közösségépítés folyik a Bakony gyöngyszemének is nevezett apró faluban. A Cseszneki Családokért Egyesület képviselőjével, Hegyi Bélánéval beszélgettünk ennek szépségeiről, nehézségeiről.


A Cseszneki Családokért Egyesület a Nagycsaládosok Országos Szövetségének cseszneki tagjaiból keletkezett, akik úgy gondolták, kiválva, lokálisan többet tehetnek a község családjaiért. Ez tíz éve történt – tudtuk meg Hegyi Bélánétól, aki azt is elárulta, hogy noha Cseszneken sok a nagycsalád, kellett a változás, mert ebben a formában a kisebb famíliák is csatlakozni tudtak a közösséghez. Az egyesület egyébként évente három-négy alkalommal ül össze, emellett több közösségi programot is szervez, amelyek nem csupán a tagok, de az egész falu számára nyitottak.

Szokott lenni tavaszváró bál, ezen kívül minden évben megrendezésre kerül egy szüreti felvonulás is, amit az önkormányzattal közösen hoznak össze az itt élő családok. Már hagyománynak számít az úgynevezett csapkai túra, amely 30 kilométeres kirándulás az apró szomszéd falu kápolnájába és vissza – sorolja a programokat az egyesület képviselője. Régebben egészségnapot is tartottak, de ezt mostanában a Falunappal közös szervezésben bonyolítják, mert sajnos egyre kevesebb látogató vett részt rajta.

Nagy siker viszont a bababörze, ahol ingyenesen lehet ruhákat cserélni. Ez azért is fontos, mert így a szomszéd települések igen szegény lakói is hozzájuthatnak a szükséges gyerekruhához. Cseszneken szerencsére nincsenek nagyon rossz körülmények között élő családok, mert nagyon drágák a telkek. Noha nincs szükség arra, hogy valakit kiemelten támogassunk, a válság azért sok helyen érezteti hatását – meséli Hegyi Béláné, aki családjával üzemeltet egy erdei iskolaként használható turistaszállót is, de mint mondja, az utóbbi időben lényegesen kevesebb az osztálykirándulás. A pedagógusok panaszkodnak, hogy a szülőknek nincsen rá pénzük.

Cseszneken mindössze 580 fő él, és jelenleg 30 család alkotja az egyesületet, de kevés köztük a kisgyerekes. A mi korosztályunkban a legtöbb szülőnek még 3-4 gyereke volt, de most kezd elöregedni a lakosság – festi le a jelenlegi helyzetet Hegyiné, hozzátéve, hogy aki dolgozik, az Veszprémbe vagy Győrbe kényszerül. De egyébként is eltolódott a gyermekvállalás ideje, jó tíz évvel. Most először a karrier, a ház, az autó megszerzése a fontos. Sajnos itt nincs is nagyon munkalehetőség, az egyetlen élhető változást a családi gazdálkodások visszaállítása jelenthetné, de ez a mai fiataloknak nem feltétlenül alternatíva – vázolja a családanya.

Sajnos a fiatal anyukákat ma nagyon nehéz megmozgatni – mesél tovább a tapasztalatairól Hegyi Béláné. A családok mintha mostanában bezárkóztak volna, nincs igényük rá, hogy tartozzanak valahova. A 80 százalék jól érzi magát otthon, magában, pedig ha eljönnek egy rendezvényre, általában jól érzik magukat – véli az egyesület képviselője. Ezek az események amúgy is jó alkalmak a kimozdulásra, ugyanis Cseszneken nincsen más hasonló lehetőség. Ami érdekes, hogy a környező településeknek tetszik az itteni összefogás, hogy ilyen aktív a közösségi élet. De sajnos az utóbbi időben le kellett csökkenteni a programokat, például a játszóházak számát, mert kevés gyerek vett részt rajtuk. Ugyanez volt a helyzet a különböző előadásokkal is: pedig volt itt már gyereknevelési tanácsadótól elkezdve minden!

Ezért a jövőben azt tervezik, kicsit változtatnak az egyesület arculatán, de ez még nem kiforrott elképzelés. A programok minden esetre maradnának – ez a vázlatos terv. Az egyesület képviselője ugyanakkor optimista a jövőre nézve: véleménye szerint csupán a mostani generáció nem elég aktív, de a következő korosztály szeretné a hagyományokat folytatni. „A mi gyerekeink ebben nőttek fel, és a legtöbbjük itt szeretne élni, közösséget építeni. Ők most huszonévesek, Győrben, Pesten tanulnak, vagy külföldön vállaltak munkát, hogy megteremtsék a kezdéshez szükséges anyagi feltételeket. De szeretnének hazajönni.”