Meddig csökkentik a rezsinket?

A közüzemi számlák egyszerűsítésére egyelőre ugyan még várni kell, de a kormány által eldöntött 10 százalékos gáz- és villanyár-csökkentés  már javában érezteti hatását a magyar családok büdzséjében. Összefoglalónkban a további csökkentés terveiről olvashatnak.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2013. február 19. szabo.daniel

A közüzemi számlák egyszerűsítésére egyelőre ugyan még várni kell, de a kormány által eldöntött 10 százalékos gáz- és villanyár-csökkentés  már javában érezteti hatását a magyar családok büdzséjében. Összefoglalónkban a további csökkentés terveiről olvashatnak.


Januártól 10 százalékkal csökkentette a kormányzat a gáz- és villamosenergia, illetve a távhő fogyasztói árát. A magyar háztartások mintegy 70 százalékát (4 millió háztartás) érintő lépés valódi hatása először most, a februárban kiállított számlákon volt érezhető. Az érzés egyáltalán nem volt mindennapi, hiszen a rendszerváltás óta nem volt példa hasonló mértékű tehercsökkentésre.

2004 és 2010 között történetesen a gáz ára 25 százalékkal nőtt, míg az áramé ugyanebben az időszakban 50 százalékkal.

A kormányzati kommunikáció a kérdésben arra az igen nehezen támadható alapvetésre épült, hogy az érintett cégek ne nyerészkedjenek közszolgáltatásokon. A miniszterelnök így fogalmazott a döntés bejelentésekor: “A közszolgáltatások nem arra valók, hogy abból valaki pénzt keressen, ez a szektor nem a profit világa“.

A bejelentést követően ellenzéki, szolgáltatói, továbbá szakmai testületek is több szempontból aggályosnak tartották a döntést, majd nem sokkal később jött az újabb bejelentés: tavasszal további ármérséklést tervez a kabinet.

Ennek pontos részletei egyelőre nem ismertek, az ugyanakkor készpénznek vehető, hogy valamilyen mértékű csökkentés biztosan lesz. Jelen pillanatban úgy tűnik, átlagosan mintegy 10 ezer forinttal mérséklődhet a családok rezsiterhe abban az esetben, ha az előzetes híreknek megfelelően, a tavasz folyamán 10 százalékkal mérséklik a víz- és csatornaszolgáltatást, valamint a szemétszállítás díját is, illetve a gáz- és villamos energia árát 2014-ben további 20 százalékkal csökkentik.

Ezek egyelőre a tervek, ami biztos, hogy bármilyen költségcsökkentő lépésnek örülni fognak a magyar családok. Ez egyáltalán nem meglepő: a The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) friss adatait böngészve kiderül, hogy hazai háztartások 10 százaléka él energiaszegénységben, azaz fordítja összjövedelmének legalább 34 százalékát évente energiaszámlái fizetésére.

Az energiaszegénység problémája összesen 50-125 millió embert érint Európában. A környező országokban a román háztartások jövedelmüknek átlagosan körülbelül 10 százalékát, egy lengyel 16 százalékát, egy cseh pedig 5 százalékát fordítja energiaszámlák fizetésére, míg Németországban ez az átlag mindössze 6 százalék.

A KSH 2012-es adatai szerint a magyar háztartások átlagosan 73 ezer forintot költenek rezsire, melyből a fűtésköltség átlagosan 42 ezer forintot tesz ki.

Az energiaszegénységet bemutató és definiáló, az Energiaklub által készített kutatás szerint a probléma legmarkánsabban a vidéken, családi házban élő, gázfűtést alkalmazó, nyugdíjas lakosokat érinti, amihez az időskori jövedelemcsökkenés nagymértékben hozzájárul.

Éppen ma délelőtt ülésezik egyébként a rezsicsökkentéssel foglalkozó munkacsoport. A nagyobbik kormánypárt hivatalos honlapjának közlése szerint a rezsicsökkentés megvalósulásának nyomon követésére létrehozott kormánybizottság és kormánypárti munkacsoport vezetői – Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Németh Szilárd országgyűlési képviselő – egyeztetnek a Parlamentben.