Megszülettek a világ első génmódosított babái – a klónozás már csak karnyújtásnyira van?

“Megalkották” a világ első genetikailag módosított emberi lényeit. A tény, hogy harminc egészséges baba született egy kísérletsorozat eredményeként az Egyesült Államokban, hatalmas etikai vitát indított el. Ezidáig két babán végeztek el vizsgálatokat, és kiderült, hogy génkészletük három “szülőtől” származik. A döbbenetes és ijesztő kísérletsorozat azt vetíti előre, hogy nem vagyunk már messze a klónozástól...

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. június 29. Gyarmati Orsolya

“Megalkották” a világ első genetikailag módosított emberi lényeit. A tény, hogy harminc egészséges baba született egy kísérletsorozat eredményeként az Egyesült Államokban, hatalmas etikai vitát indított el. Ezidáig két babán végeztek el vizsgálatokat, és kiderült, hogy génkészletük három “szülőtől” származik. A döbbenetes és ijesztő kísérletsorozat azt vetíti előre, hogy nem vagyunk már messze a klónozástól…


A gyerekek közül tizenöt az elmúlt három év során született egy kísérleti program eredményeként, amelyet a New Jersey-beli Institute for Reproductive Medicine and Science of St Barnabas-ban végeztek. A kísérletben olyan nők vettek részt, akiknek valamilyen termékenységgel kapcsolatos problémájuk volt, és egy donortól extra géneket kaptak, amelyeket petesejtjükbe juttattak, mielőtt a petesejtet mesterségesen megtermékenyítették volna. A kísérlet eredményeképpen született babák közül két egyévest teszteltek: genetikai ujjlenyomatuk alapján kiderült, hogy génkészletüket két nőtől és egy férfitól “örökölték”. A gyerekek az úgynevezett csíravonal-manipulációs eljárás által az extra géneket továbbörökíteni is képesek lesznek majd utódaikra.

A csíravonal-manipuláció fajunk “hibáinak” kijavítását szolgálja. Olyan eljárás ez, amelytől a világ tudósainak nagy része elhatárolódik. A genetikusok attól félnek, hogy a módszert egy nap arra használják majd, hogy létrehozzanak egy új emberi fajt, amely különleges és előre programozott képességekkel rendelkezik, például hatalmas fizikai erővel, vagy rendkívül magas intelligenciával.

“Ez az első eset, hogy emberi csíravonal-módosítás egészséges gyermekek születését eredményezte”, írja a kísérleteket vezető részt vevő Jacques Cohen professzor a Human Reproduction című folyóiratban. Egyes kutatók élesen kritizálták Cohenék tevékenységét. Lord Winston, a Hammersmith Hospital dolgozója a BBC-nek elmondta: nagyon meglepődött, hogy ilyenfajta kísérleteket ilyen magas szinten egyáltalán engedélyeztek az USA-ban. John Smeaton, a Protection of Unborn Children nevű társaság igazgatója szerint mindenki együttérez a meddő házaspárokkal, de ez a kísérlet nem bizonyít mást, csak azt, hogy a jövőben a gyerekeket is futószalagon lehet majd “gyártani”.

Cohen professzor és csapata olyan nőkön végzett kísérleteket, akiknek a petesejtjük sejtjeiben megsérült a mitokondrium, és ez terméketlenséghez vezetett. A tudóscsapat donorpetesejtekből nyert ki egészséges mitokondriumot, és fecskendezte be azt a sérült petesejtekbe. Mivel a mitokondrium tartalmaz géneket, a babák, akik a kísérletből születtek, a donortól és édesanyjuktól is örököltek DNS-t. A Human Fertilisation and Embryology Authority egy olyan hatóság Angliában, amely a mesterséges megtermékenyítéseket felügyeli. A szervezet szóvivője szerint Angliában nem engedélyeznék Cohenék eljárását, mert a szigetországban tiltott a csíravonal-manipuláció.

Jacques Cohent egyébként zseniális, ám ellentmondásos tudósként ismeri a világ: a professzor számtalanszor feszegette már a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos határokat munkássága során. Ő találta fel azt a módszert is, amelynek segítségével terméketlen férfiak vethetik alá magukat egy olyan eljárásnak, amelynek segítségével saját gyermekük születhet. Ezt megelőzően a terméketlen párok gyermektelenségén kizárólag a meddő nőkbe ültetett megtermékenyített petesejt segíthetett. Tavaly Cohen professzor azt mondta, hogy kísérletei olyan szintre jutottak, hogy akár klónozni is képes gyerekeket, ez a hír pedig mély megdöbbenéssel és borzalommal töltötte el a tudóstársadalom nagy részét.