Miben érinti a családokat az új Ptk. életbe lépése?

Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet.

A legtöbb vitát a családjog, elsősorban az élettársi viszony szabályozása váltotta ki az Országgyűlésben. A Ház végül – az alkotmányügyi bizottság javaslatára – azt a döntést hozta, hogy kiveszi a családjogi fejezetből az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezéseket, így azok átkerültek a szerződéses jogi szabályok közé.

Ugyanakkor – szemben a KDNP erről szóló javaslatával, amely szerint az élettársak között csak magánjogi jogviszony áll fenn, ennek alapja pedig a felek szerződése – az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha az élettársak legalább egy évig tartó kapcsolatából gyermek született. Ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától.

Hasonlóképpen a kapcsolat megszűnése után a bíróság a volt élettársat kérelmére feljogosíthatja a közösen használt lakás további használatára, ha közös gyermekük érdekében ez indokolt.

Kikerült viszont az indítványból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha a kapcsolat legalább tíz évig tartott.

Ha a volt élettárs az életközösség megszűnését követő egy év elteltével válik rászorulttá, volt élettársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

A kereszténydemokraták javaslatára kivették a polgári jogi kódexből az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának szabályozását, amiről jelenleg is külön törvény szól, a kodifikációs bizottság viszont beemelte volna a Ptk.-ba.

A házasságkötési szándék bejelentése után a jövőben is legalább egy hónap várakozási időnek kell eltelnie a házasság megkötéséig, noha az eredeti javaslat e nélkül is engedte volna a párok egybekelését.

Az új Ptk. az 1952 óta hatályos családjogi törvénnyel egyezően kimondja, hogy a házastársak hűséggel tartoznak egymásnak.

A családjogi könyv újítása, hogy a jogviták megegyezésen alapuló rendezése érdekében a szülők közvetítői eljárásra kötelezhetők, aminek a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben lehet szerepe.

Ki lehet örökbefogadó?

Örökbefogadó továbbra is csak az lehet, aki a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb, de rokoni vagy házastársi örökbefogadásnál a korkülönbségtől el kell tekinteni. Újdonság viszont az örökbefogadási korhatár felemelése, így a jövőben csak az fogadhat örökbe, aki elmúlt 25 éves (a jelenlegi szabályok a nagykorúságot szabták feltételül).

Öröklés – másképpen

Fontos változások lépnek életbe az öröklési jogban. A túlélő házastárs haszonélvezeti joga – a teljes örökség helyett – az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg.

A mostani Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont – törvényes örökösként – az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. Az előterjesztő ezt azzal indokolta, hogy gyermekük halálával a szülők támogatójukat, akár eltartójukat is elveszítik. De ebben az esetben is változatlanul az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait.

A Miniszterelnökséget vezető fideszes Lázár János javaslatára a Ház bővítette azokat az okokat, amelyek miatt valaki kitagadható az örökségből. Ezek közé tartozik majd az is, ha az örökös nem nyújtotta a tőle elvárható segítséget, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá, illetve ha végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és büntetését még nem töltötte le.

Szintén Lázár János kezdeményezésre a közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész ezentúl nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A politikus indoklásában arra hivatkozott: így bővül azon vagyonelemek köre, amelyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhet.

Cselekvőképesség

A bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már nem, hanem csak ügyek meghatározott körében, és meghatározott időre korlátozhatja.

A gondnokság alá helyezésnél új feltétel az érintett egyéni körülményeinek, családi és társadalmi kapcsolatainak vizsgálata. Ezzel azt rögzítik, hogy önmagában a belátási képesség csökkenése nem elegendő ok a cselekvőképesség korlátozására. A bíróságnak tehát nemcsak azt kell megvizsgálnia, hogy valaki képes-e önállóan ügyei megfelelő kezelésére, hanem azt is, hogy környezete, családja kínál-e elegendő segítséget ahhoz, hogy el tudjon járni.,

A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.