Mikor születik az utolsó magyar kislány?! – kiszámolták!

ENSZ-adatok alapján az Economist kiszámolta, változatlan körülmények esetén mikor születnének meg az utolsó lánygyerekek a fogyó népességű államokban.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. szeptember 16. bencze.aron

ENSZ-adatok alapján az Economist kiszámolta, változatlan körülmények esetén mikor születnének meg az utolsó lánygyerekek a fogyó népességű államokban.


A világ több régiójában házassági sztrájkba kezdtek, és mindinkább a szingli életmódot preferálja az emberek jelentős része, különösen igaz ez a módosabb ázsiaiak körében – írja a vezető brit gazdasági magazin, az Economist egyik augusztusi cikke. Az írás szerint ez az egyik oka, hogy az úgynevezett termékenységi ráta a Föld számos részén zuhanni kezdett.

A termékenységi ráta zuhanása azt jelenti, hogy generációról generációra egyre kevesebb leánygyermek születik a világ több régiójában, és ezért egyre kevesebb a potenciális anya. Az ENSZ vizsgálata azt mutatta ki, hogy a Föld nyolcvanhárom régiójában az asszonyok nem szülnek elég leányt ahhoz, hogy a társadalom reprodukálhassa magát. Hongkongban például ezer nő közül várhatóan ötszáznegyvenhét ad leánygyermeknek életet a jelenlegi termékenységi ráta alapján. Ezek a lányok már csak kétszázkilencvenkilenc leánygyermeket fognak szülni.

Az Economist kiszámította, hogy mintegy huszonöt generáció múltán a jelenlegi 3,75 milliós női populáció egyetlen egyre zsugorodik Hongkongban. A brit lap egyenletei szerint az utolsó asszony 2798-ban látja meg a napvilágot az ázsiai nagyvárosban. E logika alapján Kína 3450 körül kihal.

Az ENSZ adatokból számoltak szerint egyébként Németország 3520 körül, Oroszország 3530, Spanyolország 3600 körül vesztené el utolsó lakóját is, ha semmilyen változás nem történne a jelenlegi demográfiai trendekben. A „legtovább élő” három – jelenleg negatív népesedési folyamatok jeleit mutató – ország közül Irán 3700, Kanada 4450, Brazília pedig 4900 körül halna ki.

Földházi Erzsébet Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népességtudományi kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta, kicsit egysíkúnak érzi az Economist írását. „Elméleti kiindulópontnak, egyfajta játéknak alkalmas, de azért a valóságban ez nem így működik.” – értékelte a szakember a brit lap által közölteket. Kapitány Balázs, a népességtudományi kutatóintézet tudományos titkára hozzátette, a népesedési tendenciákat befolyásoló körülmények oly mértékben változhatnak hosszú távon, hogy a szakemberek legfeljebb néhány évtizedre, esetleg fél évszázadra előre szoktak komolyabb prognózisokat adni. A szakember a cikkel kapcsolatban azt mondta, úgy látszik, változik a világ, mert harminc éve a nyugati magazinok még arról cikkeztek, mikor telik meg a Föld a nagy népszaporulat miatt.

Földházi Erzsébet elmondta, egyes társadalmakban az elöregedés elég egyértelmű tendencia, amely nagyon nehezen megállítható, és még nehezebben visszafordítható. Kipusztulásról beszélni azonban nagy merészségre vallana. Kapitány Balázs hozzátette, ha arról van szó, hogy idősödik a társadalom, az pozitív jelenséget takar, mert egyenlő azzal, hogy a korábbinál tovább élnek az emberek. A világ egészét tekintve ráadásul továbbra is nő népesség. Annyi történt, hogy az utóbbi időben a szaporodás üteme csökkent: nem évi hetvenötmillióval emelkedik a bolygó lakosságának létszáma, hanem csak hetvenmillióval. Feltehetően ez az adat a későbbiekben is mérsékelten csökkeni fog, de egyelőre a növekedési periódusban vagyunk – mondta Kapitány Balázs.

Magyarországon azonban más a helyzet, a lakosság harminc éve folyamatosan csökken. Az Economist logikája és az ENSZ termékenységi tárára vonatkozó adatai alapján a HVG kiszámolta, hogy hazánk népessége európai tekintetben is viszonylag korán eltűnne. A sarkított kalkulációs módszer szerint az utolsó magyar nő 3150 körül születne meg, kicsit később az utolsó osztráknál és valamivel előbb az utolsó romániai leánygyermeknél.