Outlet – A törvényes átverés

Hatalmas árzuhanás. Nagy leárazás. Az ember örömmel tér be a boltba ilyen feliratok láttán, hátha valamivel olcsóbban juthat egy-egy ruhához. Hasonlóképpen érez az Outleteknél is. Legalábbis eddig. Magyarország egyik meghatározó kereskedője azonban egy illúziótól fosztott meg minket. Ez esetben hálásak lehetünk neki mindezért.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. március 21. bencze.aron

Hatalmas árzuhanás. Nagy leárazás. Az ember örömmel tér be a boltba ilyen feliratok láttán, hátha valamivel olcsóbban juthat egy-egy ruhához. Hasonlóképpen érez az Outleteknél is. Legalábbis eddig. Magyarország egyik meghatározó kereskedője azonban egy illúziótól fosztott meg minket. Ez esetben hálásak lehetünk neki mindezért.


Évekkel ezelőtt sokat szemeztem egy felsővel. Megfogott, jól is állt, de valamiért sokalltam az árát. Többször is betértem az üzletbe, hezitáltam. Valamiért nem vitt rá a lélek, hogy megvegyem. A negyedik alkalommal átrendezett kirakat fogadott. „Áreső” – pumpálta csalogató impulzusait az utca népe felé. Talán most – csillant fel a szemem, és számolgatni kezdtem, 30 százalék esetén mennyivel lesz olcsóbb…

Nem lett. Ennek egyszerű a magyarázata. A bolt cselesen az eredeti árat felemelte körülbelül 30 százalékkal, így a leértékelt ár nagyjából meg is egyezett a kiinduló összeggel. Nem rossz! Ha nem veszed meg annyiért, amennyiért adom, úgy tálalom, hogy azt gondold, jól jársz. Szimpla átverés. És törvényes is. Hiszen az árat megszabhatják, és bármikor meg is változtathatják az üzletben. Maximum a vevő lett hülyére véve.

Sajnos az outletek esetében sem más a helyzet. A hét elején ugyanis Berendi András, a Roland Divatház tulajdonosa borította a bilit, és elárulta, az sem több, mint árverés. „Aki bedől annak a tévhitnek, hogy az outletben maradékot árusítanak, annak nem megy jól. Az outlet nem erről szól. Lehet, hogy így indult annak idején, de ma már gyakorlatilag az outletekbe gyártják az árut” – fogalmaz lényegre törően.

És hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Íme, a válasz: „Az outlet tulajdonképpen egy törvényes átverés. Van olyan áru az outletben, ami a rendes üzletből maradt meg, ez igaz. De az áruk döntő része soha nem volt a hivatalos kiskereskedelmi üzletben. Ez ugyanis nem elvárás. Sem a törvény, sem az egyéb magánjogi szerződések nem írják elő, hogy a hivatalos üzletben a terméket árulni kelljen. Csak azt írja elő a magánjogi szerződés, hogy minimum 30 százalék engedményt kell adni.”

Más kérdés, hogy amit sosem árusítottam máshol, annak az árát úgy tudom megszabni, hogy 30 százalékos áresés után se járjak rosszul. Kvázi, a törvény megengedi, hogy a kereskedő a csökkentés ellenére is annyi hasznot húzzon a ruhán, mintha eredeti áron tálalta volna. Remek. Hát így nézzük a leárazott termékek piacát a jövőben…