Történelmi lehetőség az oktatás megújítására

Mádl Ferenc, köztársasági elnök miniszterként már az 1993-as közoktatási törvény preambulumában a művelődéshez való jog és a hazaszeretetre nevelés mellett a korszerű tudást biztosító közoktatási rendszert fogalmazott meg.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. július 12. bencze.aron

Mádl Ferenc, köztársasági elnök miniszterként már az 1993-as közoktatási törvény preambulumában a művelődéshez való jog és a hazaszeretetre nevelés mellett a korszerű tudást biztosító közoktatási rendszert fogalmazott meg.


Az ezt követő évek során nagyon sokat változott a helyzet, a teljes magyar oktatási rendszer – leginkább 2003 után – szétzilálódott, tartalmában, eredményességében, minőségében mélypontra jutott. Egyik legsúlyosabb következmény, hogy közel egy évtizede a magyar diákok csökkentett érettségi szintje a tanulatlanság lavináját indította el. A 2010-es kormányváltással történelmi lehetőség adódott évtizedekre rendbe tenni dolgainkat, visszaadva azt az esélyegyenlőséget, amelyet a tudás és műveltség gyermek- és ifjúkori megszerzése jelent mindenki számára. Ennek során a magyar köz- és felsőoktatás újjáépítését tartjuk szükségesnek és sürgősnek. Ezért az alábbiakra hívjuk fel a törvényhozók figyelmét:

    ”    Az új törvények legyenek értékalapúak. Az évszázados értékekre (tudás, teljesítmény, erkölcs, szolidaritás, felelősség) alapozva érvényesítendők a modern kor elvárásai.
    ”    A nevelés és az oktatás célja és feladata legyen egyértelmű: közösségi szemléletű, rétegenként minél kiválóbb, erős nemzeti identitású, minél magasabb kulturáltságú társadalom kialakulásának megalapozása azzal, hogy ebben a folyamatban minden tehetség a nemzeti közösség értékévé váljon a tudomány, a művészetek és a sport terén egyaránt. Ugyanakkor meg kell tanítani, részint példaadással, a családi életre nevelés etikai és szellemi alapjait.
    ”    A gyerek-, tanuló-, hallgató-centrikus törvényekben megfogalmazott feladatok végrehajtásának főszereplői az óvodai, iskolai pedagógusok és a felsőoktatási intézmények oktatói. Visszaállítva e szakma presztízsét, a törvény minden eleme vegye figyelembe azt az elvet, amely szerint egy oktatási rendszer minőségét az oktatók minősége határozza meg.
    ”    Meg kell szüntetni az elmúlt évtizedben hozott közoktatási változtatásokat és egy igényes, a széleskörű múveltséget és a természettudományi alaptudást biztosító, széles skálájú, de egyszintű érettségit kell bevezetni, valamint az igényes szakmunkásképzést biztosítani azoknak, akik így tudnak reálisan boldogulni.
    ”    A felsőoktatásban világosan különbséget kell tenni az egyetem és a főiskola között. Egyetemre csak az arra szellemileg érettek kerülhessenek be, elsősorban olyan szakok támogatásával, amelyeknek a jövő nemzedékek nevelésében, a munka és a tudomány világában, a nemzetközileg is versenyképes tudásban, az emberek gyógyításában és szociális ellátásában szerepük van. Tudomásul és figyelembe kell vennünk, hogy legalább tizennyolc éven keresztül a felsőoktatásba bekerülők létszáma folyamatosan csökken.
    Meggyőződésünk alapján kérjük, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága ezeknek az alapelveknek megfelelő törvényjavaslatot a törvényhozóknak mielőbb terjessze be. Kérjük a döntéshozókat, hogy – a későbbi finomítások lehetőségének fenntartása mellett – támogassák ezt és ne engedjék a különböző köntösbe öltöztetett, hibás oktatási elvek visszatérését. Kérjük, segítsék a mielőbbi törvényalkotást.

 Mádl Ferenc Kör tagjai:
    
    Bod Péter Ákos,
    Bogsch Erik,
    Fodor István,
    Freund Tamás,
    Granasztói György,
    Király Miklós,
    Kodolányi Gyula,
    Martonyi János,
    Roska Tamás,
    Vizi E. Szilveszter.