Visszatér a tanoncélet?

Az illetékes minisztérium tervezete szerint a 14 éves diákoknak meghatároznák, milyen iskolákban folytathatják tanulmányaikat. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési koncepcióját. A tervek szerint a 2012-es tanévtől már az új szakképzési rendszerben tanulnának a diákok. Az Ütköző vendégei – Környei László, a Commitment Szolgáltató Zrt. szakmai vezetője és Tóth József, Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke – a koncepcióról mondták el véleményüket.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2011. augusztus 20. szabo.daniel

Az illetékes minisztérium tervezete szerint a 14 éves diákoknak meghatároznák, milyen iskolákban folytathatják tanulmányaikat. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzési koncepcióját. A tervek szerint a 2012-es tanévtől már az új szakképzési rendszerben tanulnának a diákok. Az Ütköző vendégei – Környei László, a Commitment Szolgáltató Zrt. szakmai vezetője és Tóth József, Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke – a koncepcióról mondták el véleményüket.


Egy gyermek további élete már az általános iskola nyolcadik osztályában eldőlhet. Az illetékes minisztérium tervezete szerint ugyanis a 14 éves diáknak meghatároznák, milyen iskolákban folytathatja tanulmányait. A szakképzésnél pedig a gyakorlatra helyeznék a hangsúlyt, és a fiatalok nem a tanműhelyekben, hanem a vállalkozásoknál, a való életben tanulnák meg a szakma fortélyait. Kevesebb tanár, nagyobb osztálylétszám, háttérbe szoruló gimnáziumok…

A héten került nyilvánosságra az új szakképzési törvénytervezet, tegnap pedig az önkormányzati jogszabály átalakításáról beszélt az illetékes államtitkár. A Nemzetgazdasági Minisztérium megszüntetné a jelenleg működő több mint 700 szakképző iskola önállóságát. Az iskolákat megyénként két-három intézménybe vonnák össze a térségi integrált szakképző intézmények mintájára, ám talán még annál is szigorúbban.

Környei László szerint az összevonás nem jár az iskolák megszűnésével. 50-55 Térségi Integrált Szakképző Központot (TISZK) hoznak létre. Ez igazgatási egységet jelent, például a munkáltatói jogok központosítását. Az, hogy a központokon belül működő iskolák milyen önálló jogosítványokat kapnának, az egyes iskolák szervezeti és működési szabályzata szabná meg.

Tóth József hozzátette, a TISZK-ek az iskolák közös akaratából jöttek létre. Ma is létezik, hogy több iskola közösen használja az együtt kifejlesztett infrastruktúrát. A bejelentés szerint 35 TISZK szűnik meg, amelyek uniós forrásból jöttek létre, s amelyekbe vállalkozások is bekapcsolódtak. Környei László úgy véli, a koncepció számol azzal a lehetőséggel, hogy 4-5 milliárd forintot vissza kell fizetni, de szerinte nem kell ettől tartanunk.

A diákok az ország bármelyik szakképző központjában tanulhatnak majd, de ha nem azt a központot választják, amelyhez területileg tartoznak, akkor kevesebb ösztöndíjra számíthatnak.

A nyolcadik osztályban kompetenciamérést végeznek majd, s az azon elért eredmények alapján sorolnák be a gyerekeket a különböző szintekbe. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság határozná meg, hogy melyik szinthez milyen iskolatípus tartozik – melyik gyerek mehet szakiskolába, szakközépiskolába vagy gimnáziumba.