Visszatérés a halál torkából… a halál torkába

Csak két napja, hogy a 16 éves Malala Yousafzai először nyilatkozott a médiának azóta, hogy tavaly októberben a tálibok megpróbálták megölni őt, amikor az iskolabuszon fejen és nyakon lőtték a kislányt. A valaha gyönyörű Malala a sebesülésektől eltorzult arccal, de magabiztosan és hálával telten köszönte meg azt a sok szeretetet és imát, amit az őt támogató emberek millióitól kapott világszerte. A tálibok eközben továbbra sem tettek le szándékukról, hogy apjával együtt “mindenképpen” megölik a kislányt, aki nem átall a lányok tanulási jogáért harcolni.

Tálib terror

Swat Valley, Malala otthona Észak-Pakisztán egyik, tálibok által megszállt területe. A tálib rend fogalmai szerint bűn zenét hallgatni, televíziót nézni, a lányoknak és nőknek tilos vásárolniuk, eljárniuk dolgozni, színes ruhákat hordaniuk, és legfőképp tanulniuk. Nyilván rengetegen ellenezték ezeket a törvényeket, hangot adni azonban senki nem mert elégedetlenségének, hiszen a legkisebb ellenállás is nyilvános megszégyenítést, kínzást, kivégzést vont maga után. A régióban gyakorlatilag minden olyan iskolát leromboltak, feldúltak a tálibok, ahol korábban lányok tanultak. Aki tudott, elmenekült, a többiek pedig csak reménykedhettek, hogy egyszer véget ér ez a pokoli állapot.

Életveszélyes blog

Malala 2009-ben kezdett álnéven blogot írni a BBC-nek, amikor édesapját, Ziaudint – aki maga is neves oktatásügyért harcoló aktivista és számos iskola tulajdonosa – azzal a kéréssel kereste meg a médium egyik riportere, hogy találjon egy lányt, aki írna arról, milyenek a mindennapok a tálibok rémuralma alatt. Először egy másik kislány jelentkezett a feladatra, szülei azonban megtiltották neki, hogy hozzálásson a munkához, hiszen – teljesen jogosan – féltették az életét. Ziauddin ezután kérdezte meg Malalát, volna-e kedve és bátorsága a nyilvánvalóan rendkívül kockázatos küldetéshez? Malala igent mondott.

Az internetes napló a folyamatos halálfélelem mellett arról szól, hogy az iskolákat bezárják és a lányok nem fognak tudni tovább tanulni. Az első bejegyzés 2009 január 3-án született, mindössze másfél héttel azelőtt, hogy életbe lépett a tálib rendelet: lányok nem járhatnak többé iskolába. Ekkorra a tálibok már több mint száz oktatási intézményt robbantottak fel. Malala két hónapon át, 2009 március 12-ig írta a blogot. Ezután a családnak menekülnie kellett, mivel a pakisztáni kormány végül úgy döntött, rendet csinál a térségben, s csak júliusban térhettek vissza Swat Valley-be.

Malala természetesen álnéven írta a blogot, kilétére azonban decemberben fény derült: a BBC filmet forgatott róla, és egyre több pakisztáni és külföldi sajtóorgánum érdeklődött a rendkívüli kislány tevékenysége iránt. 2011 októberében Desmond Tutu dél-afrikai polgárjogi aktivista és Nobel-békedíjas anglikán egyházi vezető bejelentette, hogy Malalát Nemzetközi Gyermekbékedíjra jelölték, decemberben pedig megkapta a Pakisztáni Nemzeti Békedíjat.

“Mindenképpen megöljük!”

Amint a kislány egyre ismertebb lett, úgy nőtt a veszélye annak is, hogy megölik. Malala egyre több életveszélyes fenyegetést kapott, ő azonban továbbra is azt hangoztatta, soha nem adja fel a lányok tanuláshoz való jogáért folytatott küzdelmét. “Nem bánom, ha a padlón kell ülnöm az iskolában, a lényeg a tanulás! És nem félek senkitől!”, mondta.

2012 nyarán a tálibok eldöntötték: megölik a lányt. 2012 október 9-én Malala társaival épp hazafelé utazott egy buszon, amikor felszállt egy álarcot viselő fegyveres tálib és elkiáltotta magát: “Melyikőtök Malala? Álljon fel, vagy mindenkit megölök!” Malala jelentkezett, mire a tálib habozás nélkül lelőtte a lányt.

Visszatérés

Hogy minek köszönhető Malala életben maradása: a szerencsének, a sorsnak, Istennek, a rengeteg imának, tüntetésnek, támogatásnak, az sosem fog kiderülni. Mindenesetre Malala négy hónapos kórházi ápolás és operációk sorozata után múlt szombaton átesett egy ötórás műtéten, amely során helyreállították koponyacsontját és hallását. A hírek szerint jól van, de egyelőre nem térhet haza otthonába, és egy ideig még Angliában fog lakni.

Malala, a példakép

Eközben Pakisztánban és világszerte nők milliói merítettek erőt és bátorságot Malala történetéből: nők, akiket megfosztottak alapvető jogaiktól. Az interneten rengeteg “I am Malala” (Én vagyok Malala)-pólót viselő, táblát tartó nő látható, hiszen mindannyiuk elmondhatta, leírhatta volna ugyanazt, mint Swat Valley hőse. Nem tették, mert féltették saját és családjuk életét, mert kilátástalannak tartották, hogy bármi esélyük legyen változtatni. Malala példája mindannyiuk számára reményt adott.