Volt akoltmánybíró: nem tartom megalapozottnak az Ab döntését
Több tag is különvéleményt fogalmazott meg az Alkotmánybíróság hétfői döntésekor, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit. Az érintettek nem értettek egyet, ahogyan nem ért egyet vele az általunk megkérdezett egykori alkotmánybíró, Tersztyánszkyné Vasadi Éva sem.
Több tag is különvéleményt fogalmazott meg az Alkotmánybíróság hétfői döntésekor, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit. Az érintettek nem értettek egyet, ahogyan nem ért egyet vele az általunk megkérdezett egykori alkotmánybíró, Tersztyánszkyné Vasadi Éva sem.
Nem lehet tudni, hogy a tizenöt tagú testület pontosan milyen arányban, de hétfőn mindenesetre megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes (a 7. illetve a 8. rész), az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit az Alkotmánybíróság. Többen ugyanakkor különvéleményt fogalmaztak meg, ami jól mutatja, mennyire összetett kérdésben kellett állást foglalnia a legfőbb bírói testületnek.
Aki hasonló esetben nem szavazatot ad le, különvéleményt is írhat, mely azt jelenti, sem a döntéssel, sem pedig az indoklással nem ért egyet. A párhuzamos vélemény pedig azt jelenti, a döntéssel egyetért az illető, ám az indoklással nem azonosul.
Miután ez csupán lehetőség – mondta kérdésünkre Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva -, nem lehet pontosan megmondani, hogy a mostani állásfoglaláskor a három különvélemény és a két párhuzamos állásfoglalás mellett más is szavazott-e nemlegesen.
A volt alkotmánybíró szerint ez a kettősség megvilágítja a döntés problematikusságát. Mint fogalmazott, az az érvelés, amelyből kiindul a határozat, nem indokolja a megsemmisítést, vagyis személy szerint a különvéleményeket támogatja. A 28 oldalas indoklás jelentős része – érvelt – a korábbi alkotmánybírósági döntést ismerteti, majd más következtetést von le.
Furcsának nevezte Tersztyánszkyné Vasadi Éva az öröklési jogokkal kapcsolatban, hogy korábban felfüggesztették e jogszabályok hatályát azért, hogy ne legyen koherenciazavar az örökjogi részben, noha azt az új ptk. rendezte volna. Ezt meg lehetett volna várni – vélekedett.
A család fogalmát újra kell fogalmazni, de mindig az alkotmányos koncepcióval kell összefűzni. A jelenlegi alaptörvény – emlékeztetett – kiemelten alkotmányos védelem alá helyezi a házasságot és a családot. Házasságot a férfi és nő hosszú elköteleződésen alapuló életközösségnek tekinti, ez adja a családot. Ez nem zárja ki, hogy más közösségek is létezzenek, ezekez is jogszabály által védi, amelyek rájuk külön vonatkoznak. Mindkét „csoportot” védi, de külön védelmi szinten – hangsúlyozta.
A családok – szögezte le – többletvállalást tesznek azzal, hogy életük végéig elköteleződnek, és ez a stabilitás jelenti a nemzet alapját. Ha ezt elfogadjuk, akkor nem lehet a másik kört, az egyéb életközösségeket ezzel egyenrangúan kezelni alkotmányos szinten, de jogi szinten minden bizonnyal. Ezért a döntést – folytatta -, mely túl szűknek tartja ezt a családfogalmat, nem látom megalapozottnak.
A vonatkozó részeket mindenesetre módosítania kell a törvényalkotónak, Tersztyánszkiné szerint olyan megfogalmazásra lesz szükség, amiből kitűnik, hogy nem zárja ki a védelem alól e más közösségeket, egyszerűen másképp, más jogi keretek között biztosít nekik védelmet.