Volt akoltmánybíró: nem tartom megalapozottnak az Ab döntését

Több tag is különvéleményt fogalmazott meg az Alkotmánybíróság hétfői döntésekor, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit. Az érintettek nem értettek egyet, ahogyan nem ért egyet vele az általunk megkérdezett egykori alkotmánybíró, Tersztyánszkyné Vasadi Éva sem.

A cikk több mint 3 éves. Tartalma elavult információt tartalmazhat.
2012. december 19. szabo.daniel

Több tag is különvéleményt fogalmazott meg az Alkotmánybíróság hétfői döntésekor, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes rendelkezéseit. Az érintettek nem értettek egyet, ahogyan nem ért egyet vele az általunk megkérdezett egykori alkotmánybíró, Tersztyánszkyné Vasadi Éva sem.


Nem lehet tudni, hogy a tizenöt tagú testület pontosan milyen arányban, de hétfőn mindenesetre megsemmisítette a családvédelmi törvény egyes (a 7. illetve a 8. rész), az öröklési szabályokkal, valamint a család fogalmával összefüggő rendelkezéseit az Alkotmánybíróság. Többen ugyanakkor különvéleményt fogalmaztak meg, ami jól mutatja, mennyire összetett kérdésben kellett állást foglalnia a legfőbb bírói testületnek.

Aki hasonló esetben nem szavazatot ad le, különvéleményt is írhat, mely azt jelenti, sem a döntéssel, sem pedig az indoklással nem ért egyet. A párhuzamos vélemény pedig azt jelenti, a döntéssel egyetért az illető, ám az indoklással nem azonosul.
Miután ez csupán lehetőség – mondta kérdésünkre Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva -, nem lehet pontosan megmondani, hogy a mostani állásfoglaláskor a három különvélemény és a két párhuzamos állásfoglalás mellett más is szavazott-e nemlegesen.

A volt alkotmánybíró szerint ez a kettősség megvilágítja a döntés problematikusságát. Mint fogalmazott, az az érvelés, amelyből kiindul a határozat, nem indokolja a megsemmisítést, vagyis személy szerint a különvéleményeket támogatja.  A 28 oldalas indoklás jelentős része – érvelt – a korábbi alkotmánybírósági döntést ismerteti, majd más következtetést von le.

Furcsának nevezte Tersztyánszkyné Vasadi Éva az öröklési jogokkal kapcsolatban, hogy korábban felfüggesztették e jogszabályok hatályát azért, hogy ne legyen koherenciazavar az örökjogi részben, noha azt az új ptk. rendezte volna. Ezt meg lehetett volna várni – vélekedett.

A család fogalmát újra kell fogalmazni, de mindig az alkotmányos koncepcióval kell összefűzni. A jelenlegi alaptörvény – emlékeztetett – kiemelten alkotmányos védelem alá helyezi a házasságot és a családot. Házasságot a férfi és nő hosszú elköteleződésen alapuló életközösségnek tekinti, ez adja a családot. Ez nem zárja ki, hogy más közösségek is létezzenek, ezekez is jogszabály által védi, amelyek rájuk külön vonatkoznak. Mindkét  „csoportot” védi, de külön védelmi szinten – hangsúlyozta.

A családok – szögezte le – többletvállalást tesznek azzal, hogy életük végéig elköteleződnek, és ez a stabilitás jelenti a nemzet alapját. Ha ezt elfogadjuk, akkor nem lehet a másik kört, az egyéb életközösségeket ezzel egyenrangúan kezelni alkotmányos szinten, de jogi szinten minden bizonnyal.  Ezért a döntést – folytatta -, mely túl szűknek tartja ezt a családfogalmat, nem látom megalapozottnak.

A vonatkozó részeket mindenesetre módosítania kell a törvényalkotónak, Tersztyánszkiné szerint olyan megfogalmazásra lesz szükség, amiből kitűnik, hogy nem zárja ki a védelem alól e más közösségeket, egyszerűen másképp, más jogi keretek között biztosít nekik védelmet.