Vonzóvá tenni a gyermekvállalást

A népesség növekedése stagnál Ausztriában. Hogy lehetne elérni azt, hogy a gyermekvállalás vonzó legyen a nők számára? – teszi fel a kérdést a Der Standard publicistája.

A szociálliberális osztrák napilapban megjelent vélemény emlékeztet rá, hogy amennyiben nem áll be gyökeres változás a jelenlegi népesség-összetételben, 2030-ra több geriátriai (az időskori megbetegedésekkel foglalkozó) intézet lesz Ausztriában, mint bölcsőde. Ennek eléréséhez pedig a cikk szerint az egyik fő feladat a családanya szerepének társadalmi felértékelése, amelyben az írás nagy szerepet szánna a médiának, az elmúlt évek értékrend-változásának (egyke gyermekek, egyedülálló háztartások, önző fogyasztói magatartésfomrák) megfordításában.

A cikk szerzője alapjövedelmet juttatna a „háztartásbeli” anyák számára, és hasonlóan fontosnak tartja átgondolni a családi támogatás mértékének növelését a többgyermekes családok érdekében. Szintén meghosszabbítaná az anyák gyermekgondozási idejét, így a családi élet legmeghatározóbb éveiben a gyermekekkel való kapcsolat kialakítására több idejük jutna. A cikkben megfogalmazott egyik további ötlet az egy fedél alatt élő több generáció terve, ami a különböző korú néprétegek együttélési tapasztalatait bővítené, emiatt össztársadalmi hatása is pozitív.

A cikk a többi EU-tagállam családpolitikai gyakorlatát is az osztrákok figyelmébe ajánlja, utalva rá, hogy például a francia sikeres, amiből mindenképp meríthetnének. A (nappali) gyermekőrzők fizetését is duplájára kellene emelni, mert fizetésük egy „tört része csak a segédmunkásénak, miközben nagyobb felelősséggel terheltek, egyértelmű nemtetszésre ad okot.”

A szerző emlékeztet rá, hogy a családpolitikai mintaországnak tekinthető Svédországban a juttatások nem közvetlenül a családokhoz kerülnek, hanem a szolgáltatásokba fektetik őket. Ennek eredményeként a svéd nők négyötöde dolgozó, míg a négy év alatti gyermekek 43%-a gyermekgondozási helyhez jut, ami rekord Európában. Az óvodák az oktatási intézményrendszer szerves részét képezik, amelyek minőségét a világ legnagyobb arányú adóbevételei is szavatolják.

Megemlíti, hogy egy ENSZ-tanulmány szerint 2024-től az EU évi hét millió bevándorlót igényel, ami már így is párhuzamos társadalmakhoz, felfogásbeli különbségekhez, zavargásokhoz vezetett bizonyos tagállamokban, és hogy a magas társadalmi státuszú illetve szakképzett külföldi bevándorlók betelepítése sem feltétlenül hoz megoldást, minthogy az ő családmodelljeikben is eltolódás figyelhető meg az alacsony gyermekszám irányába.